A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)
1910. április 26., 5. rendkívüli
nah a liquor cer ebrúspinali sra ésa heringesre gyakorolt hatása folytán a gerinczagy ágyéki részében elvál tczúsok kifejlődését látta az idegsejtekben és különösen a hátsó gyökökben* Ezek a kísérletek megfejtését adják annak,hogy magas gerincagyi laesiok eseteiben miért találhatók aránylag olyan gyakran elváltó zások a mélyebb fekvésű gerinczagyi gyökökben. A nézés lelki bénulásáról szóló dolgozata több évi rendkívül beható betegészlelés alapján készült,a melyet a beteg ideg* rendszerének pontos átvizsgálása egészített ki halála után. Az ezek feldolgozási módja teljesen eredeti és vizsgálatainak ered/rtényei agyphysióiog iái sz empontból nagyon értékesek. A beteg elveszi* tette akaratának befolyását a tudatos nézésre• Ez pótolható volt azzal,ha a bateget nézésre szólította fel. A látásnak e zavarából a kéz olyan mozgásainak zavara keletkezett, a melyeket a tudatos nézés vezet. A zavarok a tér két felében nem voltak egyenlők» .4 beteg figyelmének irányítása a bal felé nehezebben volt elerlietŐ, mint jobb felé és ennek nehézsége a tér jobb felétől bed fele fele fokozatosan nagyobbodott. A figyelem hasonló zavarát frutyákon utánozta azok oceipitalis lebenyének sértései utján. Észleleteinek értékességét különösen gyarapította az a körülmény, hogy azokat intelligens betegen végezhette,a kinek intelligentiáját betegsége alig aff iciálta* A betegnek conjugált szemdeviát tója ős volt. Sorozatos agymetszeteinek áttanulmányozása alapján a talált laesiókbcl font cs következtetéseit voltak vonhatók az észlelt működési zavarok localisatiós jelentőség éré. Habili tat iós dolgozatként megjelölt negyedik munkája, fontos adatokat tartalmaz a gerincvelő érő gyökeinek physiolog iájára és patholog iájára vonatkozólag. Vizsgálatul alkoholos ere detű neuritis retrobulbarisban szenvedő betegeken szerzett tapasztalatokból mdt. ltah ki* Azt találta,hogy e betegek bőrén hyperalgesias területek találhatók, a melyek segment szerű elrendeződésben fejlődnek ki- E területek két csoportot képeznek, A fel só csoport belső határai a medioventralis es dorsalis vonalak, az alsó csoport halarai a végtag irány vonalával esnek össze« A praedilecbiós terüle-
