A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)
1910. február 15., 6. rendes
17. 383 356 de semmiesetre sem az előadónak abból, a természettudományi szempontból téves nézetéből,hogy t.i. azért nincsen külföldön parallel élet tan, mert "ez a tárgy az orvosi tudományok filozófiája és a külföldi tanárok helyesebbnek vélik,ha ezt az alapvető tudományt egy ugyanazon tanártól ugyanabban a szellemben és rendszerben sajátítják el". NemJa termése t tudomány okban ilyen absolut keretek nincsenek.! ilyen megokclás lehetetlenség. Az élettannak ilyetén felfogása a leg erősebb bizonyíték arra,hogy mennyire lehetetlen annak hozzászólni e kérdéshez, aki az orvosi tudományokban járatlan. Jg ylátszik,hogy az előadó ur olyannak veszi az élettant,mintha ez valami b öle szikedé s-f éle volna az éh tről, holott ez a tárgy a természettudományok módszereit alkalmazza az élő szervezetre s éppen olyan ki sér let i tá^gy mint a fizika vagy a kémia. Az előadó ur végül annak a meggyőződésének ad kifejezést,hogy a rendes / t an székeknek hasonló jellegük van, mint az "alapvető törvényeknek az ff alko tmányban s ze rin te "eze ke t csak a legvégső szükség esetében szabad megváltó ztatni ". IIyen nézet érvényesülése a tudomány fe jlődésére határozottan veszedelmes volna.Különben 536 beiratkozott tanuló az élettanra nézve van olyan " végső szűkseg, " amelyet mint ilyet el kell ismerni .
