A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1908-1909 (HU-SEKL 1.a 34.)

1909. június 15., 10. rendes

m 925 denütt mint a Moli sch-Udrdnszhy féle reakció ót használnak mint legérzékenyebb próbát szénhydrát nyomok ki műin tására. Ezen vizsgá­latai az érdekes s fontos eredményekhez ve­zető kait at ásóknak egész sorát indították meg melyeket részben TJdrán szky tani tványai, rész­ben tőle távol álló tudósok végeztek. Baumann J. freiburgi tanárral együtt végzett vizsgá­latokkal Udránszkynak sikerült először cys­­tinuriás beteg vizelet ében cadaver int és put­­reseint kimut atni s állatki sérl etekkel bebi­zonyítani, hogy ezen ptomuinck só alakjában nem mérgesek. Ezen tcnulmányok közben dolgoz­ta ki a benzoyl ozás módszerét. Bebizonyítot­ta a x e&es erjedésre vonatkozó vizsgálatai­val Pasteur áll itásával szemben,hogy a gly­cerin nem tekinthető csupán másodrendű erje­dési term éknek,hanem hogy ez az élesztősejt anyagforgalmának terméke. Széles alapra fek­tetett ki sér let es tanulmány el ső sorozatának eredményeiről számjel be az idegrendszer ehe­­miai összetételének a veszettség folyamán beálló megváltozásáról szóló dolgozat, melyet az akadémia a Rózsay-féle dijjal jutalmazott . TTdránszky László tudományos tevékenysém ge azonban korántsem szoriökozik csak az élé - és kórvegytanra. Az élettan elméleti és gya­korlati tdnitásával való foglalkozás magával hozta,hogy ő maga tanit ványaival együtt az élettan más fejezeteiben is kutatásokat vé-> gezzen, melyek közül főként az érzék&ervek körében a meleg ér zés és a meleg fáj dal om ta­nulmányozása értékes uj adatokkal gazdag itót­tá az élettant. 59.

Next

/
Oldalképek
Tartalom