A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1908-1909 (HU-SEKL 1.a 34.)

1909. május 18., 9. rendes

43. íog mellett szól. 9. Oly esetekben is, a midőn a térdtünet vizsgálata nehéz­ség g el jár, az Achill es-reflexé köny­­nyen meg ejthető. Önál 1 ó rneqf ig yelése i alapján is­­merteti az épilepsia kór-és g yóg yta­­nát,a traumas neurcsisck és a facialis bénulások tanát is. Nagyon tanulságosan­­tárgyalja egész kötetet képező munká­jában a beszéd mechanismus ár ól, külön­féle zavarairól szerzett ismeretein­ket és a szánba jöhető qyógyitó eljá­rás okát. Dr. Sarbó Artur az alapos szakkép­zettség minden eszközét meg szer ezte. Czéltudatosan törekedett mindannak elsaját itására, a mi a tudományos pál yán val ó h ala dás, az önál 1 ó buvái— kodás és eredményes szaktevékenység feltétele. Minden dolgozata a tárgyá­ban teljesen hjártas szakember g ondcl­­kcdását árúija el. Magántanárrá tör­tén t hab il i tál ta tása u tán i s ért ékes irodalmi munkásság ot fej tét t ki s annak eredménye elismerő módon helyet talált a külföldi szakközlönyökben és egyes szerzők müveiben is. A bizottság tisztelettel java­sol ja,hogy Dr. Sarbó Artúrt, az ideg­­kórtani diagncst ika és vizsgáló mód­­sz ere k mag án t anárát re ndki vüli t anári czimmel való kitüntetésre a Nag yméltó scgu vallás és kcz oktatásiig yi Minis­­téri umnak a jói Írni mélt ózt üssék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom