A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1908-1909 (HU-SEKL 1.a 34.)

1909. január 26., 5. rendes

440

yió

2.

egyedüli kivét?!, a fonák hézagossága,.mely gyakoribb u Jelsó J'cgsorban♦

<?/. .4z el‘ne be t eg ség színlelése. *4 törvényszéki orvosi

gyakorlatban és az, igazságügyi crsmegfigyelő es el ne gyógyító intézetben észlelt <±K:Q bűntettesen végz.e t klinikai ,negf ig ye lésének eredményeként tüzetesen tárgyalja a?, elmebajok színlelésének physiologicas és pathologicus okúit,a színlelők leleplezésére irányuló különféle el járásokat. ,f<g ásókat ismerteti s a gyakorlatába! meritet.t tchb példával illustrálja• fieneli,kcgy az, épelméjű bűntettesek s i.ml at i óját-bár mily pcly rvcrph tünete kitel járjanak azok - bizonyos közös vonás jelle nz.i es pedig a badar, Jenák nyilatkozatok es magatartás alkalmazásában való fára Ihatatlan követne? etesseg, több el fnekórfor ma tüneteinek renis? értélén, mozai kszem ossz,ekeverese; mig az el vehet egek simulat i ójában jellemző fonálként húzódik végig a betegek következe tlen,J'olyhonosán változó magatartása, a melyet it életbeli és emlékezetben fogyat, éhosságuknak ró jel, a .mennyiben tapaszt olása szerint ezek igen könnyen ki zökkenthet ók szerepükből, a mi lón a színlelt tünetek által ta’íurt elmekor forma is Jelismerhe-é tővé válik• TTang súlyozza, hogy többnyire a többször csen visszesó vagyon elleni büntevók és a súlyosabb beszólni tás alá esó büncselelemények miatt terhelt, vizsgál at i foglyok kiséri ik meg a si mulattot, a minek okát abban találja fel,hegy mig az elitéltek u si mulatt óval sorsukon úgy sem v ált eztath abnuk, addig a bűnügyi vizsgalat alat '■ álló egyének a kiszabadandó sudyes büntetéstől való felelteikben színlelnek, mert a színlelés semmiJ'sle vesszél!yel nein jar reájuk nézve, a meuáyiben u /modem jogtudományban inauguralt liberalis felfogáshoz képest a büntetőtörvény u vad lot tat a vedenézés májaiban és eszközeiben egyáltalában nem kor Iátólja*-3. / Adatok a fogságban fejlődő elme be te g ségek kérdéséhez. 1473 elitéit bűntettesre vonatkozó klinikai és unthrcpologiai vizsgálatai alapján foglalkozik a progressiv büntetési rendszernek uz elit éltek szellemi állapotára való kihatásával. Vizsgálatainál különös súlyt helyez a magánelzárás J'clyamn és a közös J'cgságban