A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1908-1909 (HU-SEKL 1.a 34.)
1908. december 15., 4. rendes
316 52. mivel még az esetben is,ha a legfelsőbb fegyelmi ha tő súg döntése ellen állásfcgl aids lenne 1 diet séges, erre a concrét esetben csakis az egyetemi fegyelmi hatóság lett volna hivatott. A bizottság azonban épen ezen s a hasonló esetek tanulságaiból azon meggyőződést meri ti,hogy a jelenlegi szabályok s azok kéz. elése semmikép sem, felel meg az egyetemi intéz, etek s klinikák érdekeinek* volt idő, a mikor az egyetem összes intézetei s klinikái egy épületben voltak s az összes szolgák száma alig néhány, il yen körülmények között helyes lén etett a fegyelmi hatóság concentrálása• Ma azonban, midőn a budapesti egyetemi intézetek s klinikák száma 37, a szolgák és alt isiteké \ pedig llá, a mai gyakorlat nem nyújt többé elegendő védelmet az. intézet s klinika igazgatójónak a szolgák s altisztekkel szemben, sőt épen a mai helyzet ered'rénye s követhez menye,hogy a klinikák s intézetek igazgató-tanárai ma -holnap nem fogják a fegyelmet fentar thatni. Az egyetemi tanárok villáira, amidőn egyszersmind intézetek s klinikák igazgatói, súlyos felelősség ne-., hezedik, de e felelősség s e kötelesség azt hozza magával,hogy jogokat is gyakorolj áruik* A legkisebb állami kórház igazgatójának hatásköre s joga nagyobb, mint egy egyetemi intézet s klinika igazgatójáé. Jogai egy részét a gazdasági
