A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)

1908. május 19., 9. rendes

- V» •*

W// W

A beteg nehezen 2égzik,hörghurutja hirielenül rosszabbodik,néha haemoptoe,néha abortiv tüdővizenyő lép fel* A pulzus teljesen a mikus* A baloldali interscapuláris téren tompulat lép föl,mély föl é3^3felé dobos terület altul van körülvéve* Nyugalomra, szívérési tő szenekre e tünetcsoport visszafejlődhetik* Máskor a tel-A;

JVs dekompensatió képébe megy át,midőn a nagy vérkörbeli pangás csatlakozik a tüdőtünet ekfiez*

Ezen dolgozat egy nagyobb munka kidolgozott fejezete,mely a szív és a nagy überek megbetegedéseit kisérő érzési zavarokat tár** gyalja és az orvé segye sülét ben előadatott »Nyomtatásban nem jelent

10» •

mg*

6/* A Corots terminal is és cauda equina megbetegedéseiről» Afagy»Qrv»Arch*1905 *Deut$ch»Zei tsch*f »Nervenheilkunde 1906» /Sár

lint Rezsővel együtt/*

A dolgozat röviden tárgyalja először a nonrulis bonctani viszonyé hat, majd a megbetegedés általános aetiologiáját és kórbonctanát* Ezek után áttér 6 klinikai eset tüzetes tárgyalására,melyek között egy felboncol tat ott és szövettant lag feldolgoztatott* Az esetek a következők:,

1/ Meningomyelitis traumatica a conus terminálisban*

2/ A cauda equina sacrális kötegeigék neuri ti se sjinu bifida esetében* ‘v '

3/ V'gyónsz az arteria hypogastrica aneurysmája folytán, mely a keresztcsontot usitrdlta.

4/ és 5/ Neuritis caudae equinae ismeretlen okokból•

6/ A cauda equina sokszoros neicrofibr ornat ősi sa*

‘ Az esetek sajátosságainak a tárgyalása után áttérnek a Müller által fölvetett extramedulláris centrumoknak tárgyalására* Állatkísérletek t*i* cet mutatóik,hogy vesikális,unális és genitalis központok az utolsó sacrális centrumokban nincsenek* Úgy látszik, ezen fmktiók volta képen i automatikus centrumai a medence nagy Sympathikus dúcaiban keresendők* A conus terminalis csak a harántcsíkolt izmoknak tartalmazza a centrumait,mlyek egyébként is az akarat befolyása alatt állanak*- A klinika ezen felvétel-+S