A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)

1908. május 19., 9. rendes

0S 693 5» mutatni,hogy oz élény bevétel és szénsav kiadás néha 60,vagy 70 jí kai mgasahh, mint no alis egyéneknél» A dolgozat második része avval a kérdéssel foglalkozik, vájjon a rézcnvadeszenti a alatti fehérje gyarapcdasnal más törve­t ... nyék Vanneh~e érvényben-.;mint a fehérje appositio'nal űú talabun. No erden és iskolája cszt áll i totfai, h ogy egy külön regeneratios tö­rekvést kell fölverni »Kimutatják az ónban, hogy a typhusreccnva les­epernek fehérje gyarapodása szintén csak a szükséglet és a kínálat közti cíaffe rent iát ól függ» A fehérje felbontó képesség a láz alatt erősen fel van csigásra, ennek reactiós tünete a csekély fehérje $ felbontó képesség és csekély fehérje szükséglet a re convalescent t iában* FI só közleményük mgj el éné se óta Rosen féld spekulatív i/­­tan ugyanazokra a. következtetésekre jutott, A harmadik részben ismét a toxifms fehérje szétesés kér­désére térv.ek vissza. A kérdés h ist őri Iramát bőven fejte get ve, arra az eredménye jutnak hogy az inanities és toxikus fehérj eszét ebes hül öh vál osztása lehetetlen és hogy az összes táplálkozási the őri­­ák: melyeket erre a különválasztásra alapi t ott ah, a leg ingatógobb talajon állanakA typJtusreconvalessentia saját szerű viszonyaiból is lehet a typhusanyago sere lényegére következve tn ü mint az ellen­hullámból a hűlIámra,mint a reactióból az actióru. A negyedik rész foglalkozik ismét a typhusbetegek diaete­­tikájáual gyakorlat i szempontból» Kimtatja.hogy az általuk pro.­­pendít diaetetika mellett a t^yphus betegek fehérjeveszteségei nem nagyóbbak,mint a Leyden iskolája által ajánlott erőszakolt táplálás mellett* 7/»Az alkohol mint tápanyag» Orvosi Hetilap 1902 » A Bírálati összefoglalás, melyből ki tűnik,hogy az alkohol a tápanyag összes tulaj den sójával bír és hogy a szerve ze then nagyjá­ban rtgy viselkedik, mint a zsírok és a szénhydrátok. Előbb i dolgo­zataival kapcsolatosan tárgyalja az alkoholt ?nint protoplasm mér­get és arra a megállapodásra jut, hogy azon körülmény .miszerint egy anyag egy időre negativ N mérleget okoz, rég nem ele cendő ar­ra,hogy ezt az anyagot protoplasma méreggé bélyegezzük■ Ha egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom