A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)
1908. március 17., 7. rendes
51 i 7. Mil '| ( i'i : 1 széles alapon tárgyalva,a leg fallönbözőbb s, empcnt okból világítja meg.A fertőző húgycsőiohnak fer-tázjőképességének és ezen fertőző képesség időtartamával foglalkozva,a főváros egyik kczkorhazanak két nagy osztályán végzett igen nagy beteganyagon széleskörű és fáradságos vizsgálatokat Idézete szerint csak az idült gonorrhoea gyógyításával párhuzamosun eszközölt gonococcus vizsgálatnak van értéke és a fertőző képiesség megszűnésének kritériumát, a váladék teljes eltűnésében és a hugycsőbeli anatómiai elvál tozások megszűnésében találja együttesen fel. A gyógyítás egyszerűsége és enyhe volta mellett emel szót,1{árhoztatja a lábra kapott pclypragmasiát, siói a házastársak gcncrrhceájárói ,azon eljár ásókról a melyek itt alkalmazandók, végül a nem goncrrhoeás húgycsőiobókról és azok fertőző 15/» Adatok a gonorrhoeas húgycső szűkületek kór szövet tűnd-mm mrn mm mm mm mm mm mm mm «« ■■ mm mp mm — mm mm mm -- — — mm ~~ mm mm -m mm -rn* mm mm im mm -m mm mm- — >• — «— 1 n hoz. /Közlemény a k.m. t.egyetem ff. számú kórbonctani intézetéből/. ?*ag y.örv.Arch *X»évf.2 füz./A gonorrhceás hugyc sós zülrulet eh kórcktanának képét,a stricturált hugycsórészletek kórszövettani átvizsgálása nem adta» -Szerző,hogy u stricturákut fejlődésük különböző szakaiban vizsgálhassa,hat férfi húgycsőből készített sorozatos metszeteket,a mely metszeteken a hugyc sőszüláiletek legkülönbözőbb stadiimait tanulmányozhatta és a szűkülés kórszövettani fejlődésének felderítésével a strictura lényegét meghatározhatta. Vizsgálatai szerint az eredetileg egy rétegű hengerhám több rétegű lapjUáwfá változik át és a következményesen mélyreható folyamatok a subepitheliális kötőszövetből indrlnak ki. Egyrészt a mirigyek és-vér edények mentén idült be szűr ódések alakjában, másrészt közvetlenül terjedve át a corpus caverno startra azt Összefolyó a normális hegszövettel azonos kötőszövetté változtatva át. A húgycső különböző'részeikben a bántctforrt<^§Mm±d'ző-**tadiumait tunul-mmy ózhatta. A legkifejezettebb és igy legsúlyosabb szűkületek ott jönnek lét re, a hol a corpus oavemosrm legtömöttebb, legkifejlettebb és legvastagabb, tehát a bulbusban,a mely egyszersmind a hugycsöv nek vérerekben és mirigyekben leggazdagabb része. Pontosan leírja ‘mint változik át a gömb majd orsosejtü beszürődés fibrosus szövette.
