A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1906-1907 (HU-SEKL 1.a 32.)
1907. január 22., 5. rendes folytatólagos
56/1 O ms * ! o i / ^ • mode s it otto,, hogy a bél ésa benne levo oldat összes sidy ár a fordította figyelmét,miután ezen mennyiség sokkal pontosabban határozhat 6 meg. Ily módon ki derítette, hegy egyoldalú re serpt iáról szó sem lehe t, a bél, külön ö'san az ezekben levő vér fehérje tartalmánál fogva kívülről és belülről egyaránt vesz magába a környező só oldatból. 8., A gyomorréserptióról. / Tcrdaival együtt/ /fagy» Orv. Arch. VII. köt. 3 fűz. 1903. Kísérleti eljárástfr a fagyás pont csökkenés meghat áro zása lévén,mindenek előtt ennek methodi kaját tárgyal ják, néhány czél szerű javítás bevezetésével: A thecreticus bevezetésben az állati hártyákon át való diffusio sajátosságait tárgyalják behatóan,a „islyŐl különösen kiemelendő az csiacsisnuk eredeti felfogása: az csmoticus vízáramlást ugyanis általában az oldott anyagok diffusiojutod lényegesen különböző folya.® tnak szokták tekinteni. Ezzel széniben szerzők a partialis concentratio fogalmának következtetés alkalmazása által igyekeznek kimutatni ,hcgy az osmosises vizára, dás csak egy specialis esete a diffus iának t.i. a víznek diffusi 6ja a sajat partialis concentratio- esésének megfelelően? Kísérleteikhez cl) oldatokat választottuk, „xelyek partialis ccncentrat iák tekintetében is lehetőleg egyeznek a vér savóval,hogy a physikalis diffusiós folyamatokat lehetőleg kizárják s ily mádon döntsék el,vajjen szükséges -e a jelenségek magyarázatához a gyomor falban eddig ismeretlen erők fel vét eléhez, különc sen a Strauss-jele hígító secret ichcz /Verdünnung se 'ere ¥ to/K^Az eredmény az,hegy isetoniás oldatoknak esetleg észlelhető felhígulása -ha a kísérleti hibákat kellőleg korlátozzuk- nornulis gyomomedvelválasztása által kielégitőleg magyarázható,hogyJ tehát az említett titokzatos erők felvételére seroni alap sincsen. Ezen isínért ebesből kitűnik,hogy Rhorer tudományos munkássága a physikai ehetni ónak az orvostudomány ok téréi való alku hu* zására vonatkozik s a nagy kiterjedésű anyagnak tekintélyes részét felölel i.