A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1906-1907 (HU-SEKL 1.a 32.)

1907. május 14., 9. rendes

£>b6

4. .

sarkokkal szabad szélükön merőleges vdjulattal jeliemeztetneA". Szerző , mi után az előző irodalommal critice foglal kozott , felveti a kérdést,hogy miért lép fel e jellegzetes erosio épen a felső médián metszőfogakon oly typusosan ? Szerző szerint a fogak fejlődéstana adja meg a választ. A felső metszőfogak dent if i ca i i 6jának ideje az elet első évére/ b>99 hónap/ tehát ugyanazon időre midőn a her edo syphilis igen intensiv módon szokott fellépni. Vél&nénye szerint tehát egy oly következtetés is vonható le a typusos Hutchinson- fogak jelenlétéből,mely különösen a nem megbízható anamnesis esetén használható fel. Tudniillik az,hogy

az egyén a másodrendű zománczcsíroknak a kötőszövetbe való benövése idején /az ébrényi élet negyedik hónapján túl/ vagy legkésőbb az extrái tér inai is élet első évében oly hereditaer syphilises insui tusnak volt kitéve, mely a fogak kifejlődésére akadályozolag fyatctt* Ezen az alapon más szerzőkkel ellentétben nem tartja a Hutchinson féle fogakat a syphilis hereditari tarda jelének,mivel a heredosyphilises insultus nem az élet későbbi eveiben történt,hanem az élet első időszakában. A typusos Hutchinson- féle fogaltra nézve kiemeli,hogy az esetek túlnyomó részében azokat a hereditaer syphilis valamely más symptomájónak társaságában találta,mi szintén a szóban forgó elvált ozáscJmak heredosyphilises- de nem késői heredosyphilises -elszármazására utal.

7/. A hereditaer syphilisnél az áronon mutatkozó vonal alakú, “sugaras regi“ Hőre Tvált “ozások lényégé és /j e Tent ősege^

/ Orvosi Hetilap 1902. Dermatologische Te it sehr. XII •&•/

A hereditaer syphilis stigmainak sorába tartozik az az elvált ozás, melyet a bőr nyílásai /száj, szemüreg, anus/ körül fellépő radialis és ccncentrikus rajzolat jellemez, melynek különösen szövettani magyarázata még hiányos. Szerző 19Ő2ben az Orvos Egyesületben is bemutatott betegének bőréből vette a mikreskopiai vizsgálatra szolgáló anyagot.

A beteg kortörténetének közlése és az előző irodalmi adatok méltatása után Silex-szel polemizál. Silex ugyanis az elváltozások létrejöttét egy a gyermekkorban lefolyt eccema serephulo sorúmmal véli megmagyarázhat ónak s mugut az elváltozást sehi