A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1906-1907 (HU-SEKL 1.a 32.)

1907. május 14., 9. rendes

6.^

mo

résre, sem pedig a bacillusok által termelt toxinck távolhatása által előidézett int cxicat iára vissza nem vezethető.

2'/• A sebcrrhoeán alapuló bőrmegbetegedések tanának mai állása. /Orvosi Hetilap 1901.

Összefoglaló isnertetős.

3/. Két pyrcgallus derivatum /lenigallcl és eugallol/dermatotherapiai értékér jel ./Orvosi Hetilap 1901/.

Az említett két gyógyitószerrel való kísérleteinek eredményéről referál a szerző. Konklúzió ;a szerint a lenigallol acut ekzemák kezdeti szakánál válik be akkor,iáikor a hyperaemiát és az exsudati őt gyorsan akarjuk csökkenteni. Kedvező ekzemálmál zinkpasztás összetétele jő száritő és viszketés ellenes szert képez. Magas százaiéivá összetételében igen jó szárúddá /Xeratolytikus/ szemek bizonyult.

Az engallollal pscriasisnál kiváló eredményt ért el. Előnyét képezi a chrysa-rcbin fölött az,hogy nem izgat annyira, a pyrogallussav fölött predig az,hegy intoxicatiót nem okoz.

4/. A verruca senilis szövettanához. /Orvosi Hetilap 1902/ /Dermatologische Zeitschrift X. kötet/.

A verruca senilis ki stol cg iájánál a legellentétesebb leletek és nézetek állnak egymással szemben. Szerző miután az előző vizsgálók- Heimann,Balyer,Pollitzer- leleteiben mutatkozó különb«• ségetite rámutat,bőven tárgyalja saját szövettani vizsgálatait, melynek eredményeképen a bőr kötő szöveti elemeinek senilis degenerat iájában, illetőleg atrophiájában s ezek következtében működési képességének csökkenésében véli a megbetegedés kút forrását találni. Szerinte a nagyrészben senili sen atrophizált izom és kötő szöveti elemek nem képesek össze sajt ölni s igy tel jesen kiüríteni a fagyumirigyek egy részét. A fagyáéivá!osztás azonban tovább folyik s a felgyülemlő mir igy termékek mechanikus utón kitágítják a mirigyeket,mihez a kimutatott elszanisodási rendellenesség folytán a mirigyvezetékek szájadékúriák szarutömeg által való elsáTatása is járul s igy jönnek létre a tágult fagyúmirigy képletek melyeket szerző a megbetegedés kistolegiai képében leírt.