A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1906-1907 (HU-SEKL 1.a 32.)
1907. május 14., 9. rendes
¥ 627 a mely eg ennyes pustuldk keletkezésében nyilvánult. Utóbbiak gy baktérium fajt tényésztett ki, a melyet jellemzi ' fest ódése,nemkülönben alaki és méretbeli tulajén! i septikaemia haemorrhagica és a pestis baJzteriumáh k nyilvánit. Behatóbban ismerteti ezen bakteriam alis és pathcgén tulajdonságait. A baktérium egém virulensnek bizonyult, de tengeri mulacz szaru es köt: beteg emberen észlelthez hasonló kórképet a baktével előidézni nem sikerült .Ezért s mivel csak i ' lelt, a szerző viz sgálatát a szóban forgó betegség a tekintetében bizonyít mák nem tekinti. íccoccus intruocularis czim alatt szerző mint igen . közöl él őszemnek üvegtestében észlelt echinococcus t és a szemfenéki képet tamSLáégcs színes ábrában be jeguiritol és jequiritcl serumnak értékmeghatározása rletek alapján. Ebben a dolgozatában, a mely a würzburgi szemklin ikáján készült,a sze rzo közii vizsgálutait' a szsn gyógyító czélokra alkalmazott jequiritol,vulamint ellcnk ,a jequiritol serum hatékonyságára vonatkozólag. Fehér ín végzett kísérleteivel kimutatta,hegy ezen 2 anyagnak • rfV*' ........ ' , t an megállapítható és egymásra nézve pontosan szabályozható 2 van. Ezzel eloszlatni véli a szerző azokat az aggályokat, a tk ezen szereknek megbízhat ősága ellen felmerültek. Arra nézve >s végzett kísérlete két,hegy a kísérleti állatok u jequiri tollal történt mérgezés után mennyi idővel menthetők még meg a jequiritol-serum segt ségével. 11/* A trachoma földrajzi elterjedése Magyarországon, ez ima összeállításában a szerző megismert éti a trachoma elterjedésére vonatkozó ama tapasztalatait,a melyeket tett,a midőn a belügymin istéruan megbízásából 22.000, Amer ikába *• kivándorlónak szemét » megvizsgálta* Ki derítette, hogy az ismert trachoma fészkeken kívül ez a betegség az ország északkeleti részében és Erdélynek számos megyéjében is otthonos; azt hiszi,hogy utóbbi vidékekre
