A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1906-1907 (HU-SEKL 1.a 32.)

1907. január 22., 5. rendes folytatólagos

‘zt először DR.fiSER tettethetnem az egyes vizelet alkatrészek part iái is oncentratiáját is. Szerző a vizelet két fő alkatrész ét,a konyhasót és úgy anyagot választva kiszámít ja fi egy azon murisa melyet a vesék végezek akkor, a mikor a vérplazmából olyan folyadékot választanak le,mely zen két alkatrészt a vizeletnek megfelelő vcncentratiában tartalnaza, 2 1/2-szer olyan nagy mint a milyennek azt az eddigi számitásmód lapján tartották. Ezen értekezés, jól ehet nem experi ment alis,inert ár tárgyánál fogva nem is igen lehetne az, jelentékenyen hozzájárul fogalmak tisztázásához, s ennélfogva tyjioigáitpgok haladásnak tekintene

o. E mellett újra bizonyítja szerző ahpos készültségét és nem minennap i kr i t ihrus be%s ég ét.

Ugyanez áll szerző két másik dolgozatáról: zur Frage der öppischen Theorie der Salz saure ab sonderung. /Pflüg. Arch. 110.416/ és Erwiderung an tx. Prof. Sahli./Pflüg. Arch.109.391/, valamint egy kísérletes munkáról: Oldatok resorptio ja a bélben /Közlemények az összehasonlító élet és kór tanköréből, 1906,4 füzet/,melyben bebizonyít ja,hegy Cohüheim felfogása az egyoldalú reserptiós áramról tarthatatlan s hibás methodi kának volt eredménye.

" Az oldatok elméletének alkalmazása az ásványvizek élettanig és gyógyító hatásának értelmezésére" czim alatt Dr. Rhorsr, Hári Pál társszerzővel egy- hiúnkat közölt a magyar Orv .Arch. VI. kötetében ,melyről talán elegendő annyit meg jegyezni,hogy ez Thán Károly tanár és a tisztelettel alulirt bíráló javaslatára az ersz.balneolegiai egyesület által pályádigjal lett megjutalmazva.

Tr . Rh creme k, Torday társszerzővel közölt munkáját a gyomorré sepr ti árról csak inege,ni item* Ismertetésébe nem bocsátkozom, azért,mert ezt a felyarne dvány mellékletei között nem találtam.

Az előadottak alapján véleményem az,hogy dr. Rhorer László tudományos munkálatai teljes garantiát nyújtanak arra nézve,hogy facultászmk folyamodó képesítésével olyan erőt nyernie,mely úgy