A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1905-1906 (HU-SEKL 1.a 31.)

1906. május 15., 9. rendes

e. tódik a szemtekére:a cornea az orbita felső széle alatt mint sö­téten áttünó, átlátszatlan, z sir fényű képlet látható. Fényérzés hi­ányzik. - A bal ék-homlokvarratnak megfeleló'leg a koponyán 3,c/mt hosszú behúzódott heg van. Ez esetet Van Duyse theoriájának helyességére nézve szin­te klassilms bizonyitékul tartja. Az amniónnak a szemhéjaidra, illet­ve a szemgolyóra való reá feszülését s e részekkel való összenövé­sét élénken demonstrálják azon bórhidák,melyek a szevihéjról a bul­­busra áttér jednek, s ugyancsak az amnion kötegek részérói gyakor­lott nyomást igazolja a koponyának eml i tett lelapul Jsa. A jobb szemen Landolt-féle plepharoplastikát és utóbb iridectómiát végzett. IMtét után a szemhéjcoloboma teljesen meg­szűnik, s a látás 3-szorosára emelkedett. 6/. A conjunctivitis phlyctaenosa/eczematosa, sere faló sa/ aetiologiája.O.H. Szemé szét 1903. sz. .A kérdés tanulmányozására egy évi kóbházi anyagának phlyctaenás betegeit /585/ és összehasonlítás céljából az ugyan­azon idő alatt jelentkezett egyéb conjunctivitisekben szenvedő e­­gyéneket /317/ használta fel. Klinikai észlelései és a 11.esetben kimetszett phlyctaenák kórszövettani vizsgálata nyomán azon követ­keztetésekre jut,hogy: 1/ a phlyctaenás gyuladások túlnyomó számában/83,1 fo./ a serophu­­losissal való összefüggés kétségtelenül kimutatható: 2/ vizsgálatai szerint a gyermekévekben az életkorral lépést tart­va nagyobbodik a scrophulosis arányszáma: 3/ minden valószínűség szerint az egymagában jelentkezett phlyctae na egyéb tünetek hiányában is a scrophulosis egyik korai és enyhe megnyilvánulásának te lúnthetó: 4/ a klinikai és histologiai adatok a phlyctaenának endogen utón való keletkezése mellett szálának.v 5/ mikroorganismusok befolyása a bántalom létrejöttére nincsen bebizonyitva: » 6/ ajphlyctaendnak és az eczemának lényegileg azonos természete

Next

/
Oldalképek
Tartalom