A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1905-1906 (HU-SEKL 1.a 31.)

1906. április 27., 8. rendes

46.

pedig, legalább középső részében, összefüggésben van a nyelv izmaival.

JTtal arra,mennyire homályos még tudásunk a vagus centralis vég - ződésére vonatkozólag s mennyire megnehezíti a tájékoztatást azon hörülméby,hogy a vagvts és glossopharyngeus magvai egyes helyeken jóformán összefolynak. A különféle szakemberek nézetének i smer tété se után áttér saját vizsgálatai eredményének ecsetelésére. Az ő vizsgálatai is megerősítették mások amaz adatait,hogy a n. vagusnak két intra medullaris magja van; a dorsalis és a nucleus ambiguus. Mindkettőnek pontos és részletes topographiáját, szerkezetét Írja le. Kiemeli,hogy a szürke oszlop.mely a dorsalis

vagus- magot képezi, nem egy egységes oszlop gyanánt tűnik J'el, hanem az egész tulajdonképen egy dorsalis és egy ventralis sejtoszlopból áll.

A dorsalis a mag legnagyobb hosszában medialis fekvésű s csak a mag cerebralis vénében kap lateralis elhelyeződést; a ventralis oszlop felső végében egy rövid darabon két részre oszlik: egy medialisra és egy later ialisra. A nucleus ambiguus tu-