A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1905-1906 (HU-SEKL 1.a 31.)

1906. január 16., 5. rendes

4 6 í 55. Tel lye sn i cz ky d főnöke Thanhof fer tanár betegsége és többszörös szabad­ságol tatása idején mindenkor jeles eredménynyel tartotta helyette az ana­tómiai és szövettani előadásokat, továbbá, hogy 1900 óta tizszer hallottuk őt előadni a Természettudományi Társulat élettani szakosztályában, még pedig a következő tárgyakról; 1900-ban a mik­ro tőmről és a szénsavas fagyasztó ké­szülékről ,1901 ben a fehérjék kiol­dásának eshetőségéről a szövettani el járásokban, az idegsejtek u.n. Holmgren-féle nedve sutornácsháiról s az irisből kiinduló kisérletes lenese­id jkép ződéséről, 1902 ben a mag szerke­zetéről s emberi here-készitményekről, 1903 ban a ccntroscmáról s a reductiós oszlásról, 1904 ben egyes szövettani módszerekről s a nyugvó magról s a mag oszlásról s végül 1905 ben a lép­sz érkézét érői és működéséről. Atterve Tellyesniczky dr. irodai mi működésére legelébb is meg kell em­lékeznünk légtérjedelmesebb müvéről "tűivé sze t i bcncz öl ás x an "ár ól, mel y a kérdéses időszak elején ,1900 ban jelent meg. Igaz,hogy e mü félig meddig népszerű s első sorban nem orvosoknak,hanem festőknek és szobrá­szoknak szánt munka, de annyi benne az anatómiai tudás, az eredetiség s oly kitűnő tollal van megírva,hogy szer­zőjének becsületére válik s neki ki­váló érdemül tudandó be, annál is in­kább,mivel az első ilyen irányú munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom