A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1903-1904 (HU-SEKL 1.a 29.)

1904. magántanári képesítések

t

546

8. A vese higítóképességéről a functionalis diagnostika szolgálatában. (Orvosi Hetilap 1902, 14—15. sz. Kövesi Gézával.)

Tíz eset kapcsán egy új vesediagnosticai eljárást mutatnak be, mely abban áll, hogy a beteggel, kinél előzetesen uretercatheterismust végeztek, 1*5—1*8 liter Salvator-vizet itattak meg s a vizeleteket félóránként felfogva meghatározták azoknak mennyiségét, valamint fagyáspontját. Rájöttek arra, hogy hiányos veseműködésre utal:

a) a hígítás beálltának késése;

b) az ugyanazon idő alatt mindkét oldalt elválasztott vizelet mennyiségében mutatkozó különbség;

c) a molecularis töménység relativ állandósága, mely nagyobb folyadékfelvétel útján sem befolyásolható s a fagyáspont-sülyedésnek csak csekély megváltozásában nyilvánul.

Ezen új vizsgálati eljárás azon tényen alapszik, hogy az ép vesék bőséges vízfelvélel után oly vizeletek kiürítésére is képesek, melyeknek molecularis töménysége a vérénél jóval alacsonyabb, vagyis vízelválasztó, hígító képességgel bírnak, mely képesség vesemegbetegedéseknél a fennebb jelzett szabályok szerint módosul.

8a. Der Verdinnungsversuch im Dienste der functiondien Nierendiagnostik. (Berliner Klin. Wochenschr. 1902, No. 15. Kövesi Gézával.) Ugyanaz németül.

9. Resectio urethrae. (Bemutatás a budapesti kir. orv. egylet seb. szakosztályának 1902 február 20-án tartott ülésén.)

Beteget mutat be kinél az urethra pars bulbosajában trauma után keletkezett szűkület volt, kinél a heges urethrat kimetszette s elsőleges varratot alkalmazott. Bemutatás előtt két hónappal a beteg egyáltalában semmiféle eszközzel nem volt vizsgálva s a húgycső 30 Charriere catheterrel a bemutatás alkalmával jól átjárható volt.

10. Szűkületeknél végzett húgycsőresektiokról. (Orv. Hetilap 1902, 29. sz.)

5 eset kapcsán ismerteti a húgycsőresectioknál követendő eljárást s a műtét indicatioját a következő esetekben tartja fenn:

1. Tramumás stricturáknál, melyek a gáton székelnek, különösen ha a kimetszetendő darab nem hosszabb 3 cm.-nél és a csonkok elsődleges összevarrása végezhető ;

2. Blenorrhoeás szűkületeknél, ha azok izoláltak, rövidek s másféle kezeléssel czélt nem érünk;

3. Gáton levő sipolyoknál, különösen ha a húgycső felső fala meghagyható s a szomszéd ép szövetek összevarrhatok.

11. Ureter catheterezés és radiographia vándorvese kórismézésének esetében. (Bemutatás a budapesti kir. orvosegyesület seb. szakoszt.-nak 1902 február 27-én tartott ülésén.)

Bemutatott betegnél mozgó hasüri daganat volt jelen a jobboldalon, melynél mandrinos ureter cathetert bevezetve és a beteget Röntgen-fényképezve látható volt, hogy a baloldalra áthúzott daganathoz fut az ureter catheternek árnyéka, tehát a daganat a mozgó jobboldali vese.

12. Urológia. (Fejezet a magy. orv. vademecumból. 1903.) Röviden tárgyalva vannak itten a húgy-ivarszervek sebészeti megbetegedései 'az 1. számú sebészeti klinikán követett elvek szerint, fősúlyt helyezve az egyes kóreseteknél alkalmazandó gyógyító beavatkozásra.

13. A hasfalak sebészi bántalmai. Féregnyúlvány-gyuladások. A húgyivarszervek sebészi bántalmai. (Dollinger Gyula dr. egyet. ny. r. tanár sebészeti módszerek. IV., V. és VI. fejezetek.)

Ismerteti az 1. sz. sebészeti klinika 1900/901., 1901/902., 1902/903. évi beteganyagán az ottan követett újabb és ezen fejezetekbe tartozó sebészeti módszereket és kóreseteket.

14. Az ureter catheterezés therapeutikus hasznáról néhány esetben. (Előadatott a magy. orv. és természetvizsg. 1903. szeptemberben Kolozsváron tartott vándorgyűlésén.)

7 esetben végezett az ureter catherterrel gyógyító beavatkozást és pedig 6 esetben a vesemedenczebeli retentio megszüntetése által, egy esetben pedig pyelitisnél az ureter catheteren át végezett és többször ismételt vesemedencze öblítések által.