A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1903-1904 (HU-SEKL 1.a 29.)
1904. magántanári képesítések
arczba vezetett két metszéssel a lebeny jelentékenyen meghosszabbíttatott, s most már a megnagyobbított és felszabadított lebeny a heg eltávolításával nagyobb anyaghiányba oly módon varratott be, hogy a lagophthalmus megszűnt: az előbb a heggel érintkező vége a lebeny ép bőrének a belső zugban lett megerősítve“. Szemhéj és arczrák miatt plastikusan műtett esetek. Orvosi Hetilap, Szemészet 1895. 6. sz. A budapesti kir. orvosegyesületben bemutatott, igen nagy terjedelmű szemhéjrák miatt operált esetek leírása. Az egyikben az anyaghiány fedésére a homlok bőréből 5 cm. széles és 14 cm. hosszú bőrlebenyt vett, a másikban a lebeny szélessége 4, hossza 10 cm. volt. Megjegyzések a Fricke-féle blepharoplasticára vonatkozólag. Magyar Orvosi Archivum IV. évfolyam, 4. füzet, 1895. A Fricke-féle blebharoplastica azon módosításait ismerteti, a melyeket id. Siklóssy Gyula ajánlott s a melyeket szerinte a Szt.-Rókus kórház szemészeti osztályán alkalmaztak. Az eljárás előnyeit 3, arczképekkel illusztrált eset kapcsán bizonyítja. 7. A szemhéjképlésről. Gyógyászat. 1895. 11. sz. Azon 2 módszert ismerteti, a melyeket id. Siklóssy Gyula a Dieffenbach-féle szemhéjképzés módosítására és ectropium ellen ajánlott volt. Az eljárásokat a sikeresen operált esetek arczképeivel Mustrálja. 8. A hibás állású szemszőrök és a szemhéj befő rdulás műtétéiről. Orvosi Hetilap. 1897. Szemészet 2—4. sz. kritikailag ismerteti a trichiasis és ectropium ellenes műtéteket s ezután azon javaslatot teszi, hogy heges ectropium esetén a Hess-féle ptosis műtétet alkalmazzuk. 9 esetben jó eredménnyel végezte e műtétet. 9. Adatok a szemhéjak sebészetéhez. Gyógyászat 1902. Az Irgalmas-kórház szemészeti osztályán végzett szemhéjplastikái közül 3 esetet ismertet. Az elsőben Richet eljárását módosította, a másodikban a Dieffenbach-féle lebeny belső kibélelését végezte a szemhéj teljes eltávolítását követő szemhéj-képzésnél; a harmadik esetben igen nagy, a halántékból készített Fricke-féle lebenynyel pótolta az alsó szemhéjat. 10. Csüngő felső szemhéj felnyilása izomképezéssel. Orvosi Hetilap. 1902. szemészet 3—4 sz. A ptosisellenes műtétek kritikai ismertetése után saját eljárását ismerteti; ennek lényege abban áll, hogy a homlokizomból két egymás fölött fekvő, egyenkint 3 cm. hosszú nyelvalakú lebenyt készít s ezeket a két lemezre osztott szemhéj között lecsúsztatva a szemhéjszélhez varrja. Az operálást 5 esetben végezte, mindig a legjobb eredménynyel. 2 esetének arczképeit is közli. 11. A Szí. Rókus-közkórház szemosztályának működése az 1897. évben. A budapesti közhórházak évkönyve 1894. A hályogműtétek s eljárás azok körül 1894-ben. Gyógyászat. 1895. (Részlet előbbiből.) Mint az id. Siklóssy Gyula vezetése alatt álló Rókus-kórházi szemészeti osztály alorvosa, ezen osztály működéséről számol be; azon gyógyító eljárásokat ismerteti, a melyeket az osztályon alkalmaztak. 12. Járó betegeken végzett iridectomia-esetek. Orvosi Hetilap. Szemészet. 1902. 1. szám. A budapesti kir. Orvosegyesületben tartott betegbemutatás. Azon tapasztalatokról számol be, a melyeket az iridectomia járó betegeken való végzése közben 28 esetben szerzett, s azon meggyőződésre jut, hogy e műtét ambulans betegeken is bátran végezhető. 13. A beteg szem kötözéséről. Budapesti Orvosi Újság. 1903. A nyitott sebkezelés újabban elterjedt módszerét ismerteti. Szerző Czermak elveinek elfogadását ajánlja, ki híve ugyan a nyitott sebkezelésnek, de bizonyos esetekben mégis elzárja a szemrést. Ez utóbbi eseteket részletesen ismerteti. 14. A látás élességének megvizsgálása. Budapesti Orvosi Újság 1903. A látás vizsgálás módszereit ismerteti a gyakorló orvosok számára. 15. A gyengelátóságot és vakságot színlelők leleplezése. A gyengelátóságot és az egyoldali vagy kétoldali vakságot színlelők leleplezésének
