A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1903-1904 (HU-SEKL 1.a 29.)

1904. június 17., 10. rendes

bályzat helyetelen ártelmezésával helyettes vizsgálókul behozza az idegen karok tanárainak tanársegédeit is,magántanári titulus alatt,hogy e tekintetben nem kényszerű szükségből jár el ás magával is ellenmondásban van, kitűnik abból,hogy a törvényszéki orvostanra ás közegésaségtanra már nem vefczi igénybe az idegen karbeli magántanárokat,ha ;em kebpli rokonszakma tanárt javasol helyettes vizsgálóul. Másodsorban kifogásolja általánosságban vizsgáló biztosokul a tanársegédek behozatalát az adjunctusi, magántanár i vagy rendkívüli tanári r; /, inmai, a kiknél nyi-3 vá-n-v-a loj-ho-gy mar a

fenforgo szoogálati viszonynál fogva is, de irag a curzusokkal való nex sok folytán is, a vizsgáló biztosnál szükséges függetlenség nem "bírálható felül, ezt a körülmányt pedig súlyosítja ismétlődése azon egyenlőtlenségnek, a melyről már fennebb szólott, a midőn személyeket mellőz,másokat felvesz. Végezetül kifogásolja azt az egyenlőtlenséget is, a melylyel eljár a különböző szakokkal szemben a helyettes vizsgálok számának a megái lapi t ásáná-]x. Legfeltűnőbb ez a bőrgyógyászat és bujakor - tanbol kiküldendo kérdezőkre nézve. Helytelennek tartja először is e tárgyból rendes és helyettes kérdezők megjelölését.

Az uj rendszerű szigorlatra vonatkozó szabályzat 8 ác-a értelmében rendes kérdező csak kinevezett tanár lehet. Ilyen azonban e szakmából nincs s így karunk nincs abban a he ly z et ben, hogy rendes kérdezőre irányuló