A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1903-1904 (HU-SEKL 1.a 29.)

1904. március 15., 7. rendes

3].

nézet es kepét kapja annak az egészséges fejlődésnek, a mely orvosi intézeteinkben ás klinikáinkon uralkodik.

Réczey Imre ny.r. tanár Korányi

tanár indítványát, okvetlenül megvalositandónak tartja már csak a klinikákra

való tekintette] is,melyek a nyilvánosság 0

előtt beszámolni tartoznak avval,hogy hogyan felelnek meg a reá jak bízott nagy és felelősségteljes faladatoknak. Nézete szerint a legfontosabb az,hogy a kimutatás egyszer meginduljon, a részletekre vonatkozolag a gyakorlat fogja majd megmutatni a leghelyesebb utat.

Kátly Károly ny .r. tanár az eszmecseréből azt a meggyozoaést merítette,hogy habár az orvoskari tanártestület Korányi tanár indítványát elvben magáévá teszi, a részletekre nézve nagy nézeteltérések állanak fenn. Nézete szerint az ügy visszadando a bizottságnak azon felszólítássá 1,ho-gy terjeszszen részletesebb, kimerítőbb tervezetet a tanártestület elé .

Bokay Árpád ny.r. tanár hozzácsatlakozik az előtte szóló halasztási indítványához s azt ajánl ja,hogy osztassák ki a bizottsági tagok közt a jelen eszmecserét magában foglaló jegyzőkönyvi kivonat s szolittassék fel a bizottság, hogy ezen eszmecsere tekintetbe vételével állítson össze a tervbe vett kimutatást