A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1902-1903 (HU-SEKL 1.a 28.)

1903. június 19., 10. rendes

5U

nőgyógyászati diagnostikát és technikát. Irodalmi dolgozatait összesen 11 szám alatt sorolja fel. Az orvoskari tanártestület 1900-3 évi VIII. rendes ülése határozatának megfelelően folyamodó habilitationalis dissertatió gyanánt a Magyar orvosi Archívumban megjelent" A méh vérerei ruganyos szövetének el vál tozásairol szol ó vizsgá latok" ezimi.i dől gozatát,nemkül önben az annak kiegészitésát képesző "További vizsgálatok" czirnü értekezését jelöli meg.

Tekintve a magántanári képesítési szabályzat 7 &-át,valamint az ismert Csáky-féle rendeletet [l888/9 49772|/

felmerül azon kérdés,vajjon a tárgy,a melyből folyamodó habil itatióját kéri, a kar tanulmányai körébe tartozó és megfelelő e? Előadó kiemeli,hogy a kórszövettannak az utolsó évtizedekben tett óriási előhaladása mellett alig van ma már kórboncztani tanár,a ki a kórboncztan és kórszövettan egész birodalmát teljesen dominál ha tná s azért; e szakmában is a special izálásé a jövő. Tugluk,hogy a központi idegrendszer ép és kóros anatómiája ás szövettana máris teljesen külön szakká feji ődött; hason! ó sorsa lesz a gynaekol ogiai kórboncztan és kórszövettannak,melynek emancipálása most van folyamatban. Bármely nőgyógyászati újabb müvet veszünk is kezünkbe,meggyőződhetünk róla,hogy mily óriási tért foglal el a kórboncztan és a kórszövettan. Előadó bebizonyitottnak látja,hogy a fo-