A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1902-1903 (HU-SEKL 1.a 28.)

1903. június 19., 10. rendes

tartalom is meghatározhattak.

Az anyatej összetételét ,Commerer eljárása szerint állapitot- ■ ,, . • • . -f ' «• ••

# ták meg, itt a zsirt,csőkéiy mennyisége miatt aether extractióval határozták még.

. ' j

Mind a négy kisár] etet eredményévé] együtt a czikk részletesen ismerteti.

A kisér]éti eredmények áttekintéséhez szükségesnek látták még a következő kérdések tárgyalását;

1 .Concret esetekben milyen a táplálék szükséglet?

2«. Hogy v iszony! ik az elválasztott vizelet-mennyisége a felvett

•.. % ...

«* V , k

táplálék mennyiségéhez?

3o Mennyi bál sár távozik naponta?

4.Hogy viszony] ik az M»felvétel az w.kit-dásokhoz.?

R négy kérdésre részletes fejtegetésekben kisé letek ás vizsgálatok alapján ad a czikk választ.

Csatlakoznak Benedikt azon nézetéhez,hogy a csecsemőknél ép oly kevéssé létezik "Nitrogén defic it",mint a f el nőt tnél, és ha nem jelentkezik a vizeletben a táplálékkal felvert összes Nitrogen jbálsár?N| úgy a N.kisebb-nagyobb mennyisege a testben visszama-radipa mit a fiatal szervezet magához ragad és uj sejtek felépítéséhez használ fel ,

i- ' r

R közlemény a német irodalomban többszörös viszhangot keltett; elismeréssel emliti Biedert könyvének újabb k iadása, egész részletesen tárgyalja Czerny és kell er újabb munkája a csecsemő táplálásáról

A konyhasós infiusiók hatása a bacteriumos mérgezésekre.

[ tCollaboratéóban Br.Deatsch Lászlóval | Orvosi hetilap 1901.

A fertőző betegségek gyógyitásában mind nagyobb szerepet játszó hypodermocl ysis hatásának okát kutatták egy nagyobb vizsgálati sorozatban^kül önös tekintettel arra,valljon képesek vagymik-e konyhasós infusi ók által valóban "v.érlaaget végezni,azaz kimosni a vérből a bacteriális toxinokat? Gyermekgyógyászati tekintetből e kérdés rendkívül fontos, mert ez eljárás épen a gyermekek heveny fertőző betegségeinél s a heveny gyomorbéllob [gastroenteritis | kezelésében