A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1902-1903 (HU-SEKL 1.a 28.)

1903. május 13., 9. rendes

34 w az 3 902-03 tanév első felében 113 " fhásodik " " 100 hallgatója volt. Schaffer tanár személyes érdemein kívül a központi idegrendszer és-és kór­­szövettanából rendkívüli tanszék rendsze­resítését azon körülmény is megokol ttá teszi,hogy a megjelölt tárgy oly discip­lina, a mely szövevényt vol tánál és külön vizsgálati módszereinél fogva önálló műve­lést igényel. E felfogás a külföldön is mindinkább tért hódit,a mit bizonyít töb­bek közt a bécsi egyetem példája,hol kü­lön tanszéket ás intézetet szerveztek a középponti idegrendszer és ás kórszö­vettanának vizsgálatára és tanítására "Institut für Anatomie und Physiologie des zentralen Nervensystems", utóbb "Neurologischey Institut" czimen,mely in­tézetnek jelenleg Obersteiner Henrik az igazgatója,ki az egyetem nyilvános ren­des tanárai között foglal helyet. E szerint úgy Dr, Schafférnék tudo­mányos buvárlatai,irodalmi ás tanítói érde­mei .valamint a tanszaknak jelentősége is teljesen megokol j ák, hogy karunkon is a központi idegrendszer ép és kórszövet­tanának képviselője ne csak tanári czimmel bi rj on,hanem,hogy a rendkívül i ".tanárok javadalmazásában is részesüljön. Elnök a szabályok értelmében javasol­ja,hogy adassák ki az ügy vél emányes je­lentés tételre háromtagú bizottságnak .­V

Next

/
Oldalképek
Tartalom