A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1902-1903 (HU-SEKL 1.a 28.)
1903. május 13., 9. rendes
34 w az 3 902-03 tanév első felében 113 " fhásodik " " 100 hallgatója volt. Schaffer tanár személyes érdemein kívül a központi idegrendszer és-és kórszövettanából rendkívüli tanszék rendszeresítését azon körülmény is megokol ttá teszi,hogy a megjelölt tárgy oly disciplina, a mely szövevényt vol tánál és külön vizsgálati módszereinél fogva önálló művelést igényel. E felfogás a külföldön is mindinkább tért hódit,a mit bizonyít többek közt a bécsi egyetem példája,hol külön tanszéket ás intézetet szerveztek a középponti idegrendszer és ás kórszövettanának vizsgálatára és tanítására "Institut für Anatomie und Physiologie des zentralen Nervensystems", utóbb "Neurologischey Institut" czimen,mely intézetnek jelenleg Obersteiner Henrik az igazgatója,ki az egyetem nyilvános rendes tanárai között foglal helyet. E szerint úgy Dr, Schafférnék tudományos buvárlatai,irodalmi ás tanítói érdemei .valamint a tanszaknak jelentősége is teljesen megokol j ák, hogy karunkon is a központi idegrendszer ép és kórszövettanának képviselője ne csak tanári czimmel bi rj on,hanem,hogy a rendkívül i ".tanárok javadalmazásában is részesüljön. Elnök a szabályok értelmében javasolja,hogy adassák ki az ügy vél emányes jelentés tételre háromtagú bizottságnak .V