A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1901-1902 (HU-SEKL 1.a 27.)

1902. január 21., 5. rendes

Ű

I £'[)*'. Győry Tibor magántanári col 3oqaiuma.

Vizsgálók; Kézmárszky Tivadar ás Hőgyes Hndre ny.r. tanárok'.

Kézmárszky tanár azon kárdást intézi jel ölthöz;értekezzák a gyermekágyi láz történetéről .

Jel öl t Hyppokrates, Avicenna,

Vil 1 iiius n fotel Dieyifc*

beli nagy járványnak vázolása után Braun bécsi tanár álláspontját adja elő,a ki 30 aetiologiai pontot állított fel és azokat kát nagy csoportra, a biztos okok ás a valószínű okuk csoportjára osztotta. Áttér ezek után Bemmelweisz munkáinak és felfedezéseinek sorozatára,mel yeket az utókor beigazolt.

Hőgyes tanár jelölthöz azon kérdést intézi: vázolja az orvost idomány álláspontját 1770 táján, a mikor a nagyszombati egyetem alapittatott és adja elő az orvosi oktatás menetét Magyarországban addig,mig az egyetem Budapestre nem került.

Jelölt Peri iczy János ,neográdi megyei orvos memorandumának ecseteié sén kezdi,mely egy orvosi egyetem felállításának szükségességét hangsúlyozza. Szól az egri orvosi iskoláról,a hol Markhót Ferencz tanított minden tárgyat,a ki Páduában tanult es ott a 3 nagy nemzeti dij közül a németek diját megnyerte. A nagyszombati