A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1901-1902 (HU-SEKL 1.a 27.)

1902. június 10., 10. rendes

a főnök fizeti ás látja el. Azért mi­sem látszik közelebb fekvőnek,mint az, hogy a vidéki gyógyszertárakban segéde­ket nem is tartanának,hanem gyakornokok kai végeztetnék a munkát és az expedi­­tiót,a kik Pedig- rendszerint még a 3. évben is- tudatlanok annyira,hogy maguk a gyógyszerészek állították fel számuk­ra cursust nálunk és Kolozsvárott ,a hol 3 havi előkészítés után is alig tud j ák letenni az aránylag igen könnyű tyrooiniális vizsgát. Most is megtörté­nik az a visszaél és,hogy a gyakornokok felügyelet nélkül a segéd vagy főnök távoli étében is expediái hatnak. Több gyakornok alkalmazása esetén pedig a III. éves gyakornok már bizonyára segéd számba fog menni. A folyamodvány külön­ben is tévesen tekinti a gyakornokot munkaerőnek , me rt az ott tanulás végett van. Különben is nem valőszinü,hogy a gyógyszerészi pályára lépők számát fokozná az,ha Ö nagyméltósága a nagyobb számú gyakornok felvételét megengedné. A gyógyszerásznövendékek csekély számá­nak és a segédhiánynak okai maguk a gyógyszerészek,a kik folyton panaszkod­nak, hogy tönkre mennek,a kik minden lehetőt elkövetnek uj gyógyszertárak felállítása ellen és e mellett az okle­veles segédet rosszul fizetik. Minthogy tehát előadó szerint a gyógyszerészi pályára lépők számát nem emelné az,ha a gyakornoktartásnak korlátozása meg­szűnnék jminthogy még gyakrabban vezetne az a. gyakornokokkal való visszaélésre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom