A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1901-1902 (HU-SEKL 1.a 27.)
1902. január 21., 5. rendes
10 kórboncztant és kórboncztani diagnosticát irta meg és igy $iozzájá.r rult ahhoz,hogy az orvostanhallgatók ezen tudomány szakmában is rövid utón tájékozást szerezhetnek. Y if L k'" É M Y. Mint a fennebbi ismertetésből kitűnik Krompecher Ödön dr. irodalmi munkássága, tekintve az aránylag rövid időt J1 898-1 901 j ,mely felavattatása óta 1efolyt,tekintve tanársegédi kötélezettségeit,a melyeket mindig hiven tel j es i tét t, igen termékenynek mondható,kivi!t, ha számba vesszük,hogy dolgozatainak mindegyike egy egy fényes bizonyitéka ama alapos képzettségnek és irodalmi tájákozottságnak,mel ylyel a kidolgozáshoz hozzáf ogott ,arna fáradhatatlan szorgalomnak, a melylyel tárgyát kezelte-és ama technikai ügyességnek ás jártasságnak ,mellyel vizsgálatait véghez vitte. De voltaképen nem is ebben áll munkálkodásának valódi értéke, hanem abban,hogy a legelső dolgozatától kezdve az utolsóig egy különös önálló és független buvárkodási szellem nyilvánul ,mely képes magának concrét kérdéseket felvetni ás azokat minden oldalról feszegetve szívós kitartással a megoldás felé vezetni,- mely a kikutatott tények felhasználásában meglepő bátorsággal nagyra tör,de nem veszíti el a földet lába aló],hanem biztos talajon emelkedik áz igazság felé.- Munkái nem egyszerű leírások,nem casuist ikus esetek sablon szerű közi ás ei,hanem a kórgzövettan ás a bakteriológia actuális kérdéséinek czál tudatos és okos megfejtései, uj tények kiderítése s azoknak értelmes ás logikus értékesítései. Ennek köszönhette a folyamodé eddigi sikereit s aZt az el isme rést,melyben a tanári kar tanuló korától fogva mostanig részesítette,ennek köszöni azon jó nevet,melyet a külföldön is elért, hogy t.i. munkáit a leg* első szakirodalmi lapok szívesen fogadják ás hogy a legjelesebb tudósok is munkáira hivatkoznak. Eel reértés kikerülése végett nem akarom elhall gatni,hogy állításainak némelyike nézetem szerint talán túl is lő a csál on,hogy például a többszörös indirect sejtoszlásról szóló jeles munkájában r a kimutatott tények értelmezésében ás kifestésáben már szinte az ideális felfogásba átcsapot t ,hogy a gümőbac il 1 usró] szoló szép
