A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1899-1900 (HU-SEKL 1.a 25.)
1899. október 03., 1. rendes
V 1. Tekintetes orvoskari tanártestület. I i M / T)r. Tel1yesniezky Kálmán magántanári képesítésének ügyében az irodalmi feaiködés birálata alól Írottnak,mint egyik referensnek adatván ki,van szerencsém jelentésemet a következőkben egybefoglalni: l| A gyik here szöveti szerkezetéről" czirmi első' munkálata az akadémia 1804 évi november 19 iki iiléséen mutattatott be Lihálkovics (láza rendes tag által . gyóntatásban az akadémia III.osztályának folyóiratában jelent meg 11805j németül pedig a "hath.u.Nature.Bér."ben J1397j Kimeritőén tárgyalja a ryik here-csatornácskák t ar tál mának azon ré^szét, mely közvetlenül a csatornák fala mellett fekszik.8 réteg fő érdekessége abban ál,hogy ez képezi az ondó-szálacska fejlődésének főforrását . Irodái mi szempontból azonban kiváló jelentőségüea here csatornáknak ezen rétege az által jutott,hogy itt fekszenek a kiterjedt vita tárgyát képező' a.n.Sertol i-féle sejtek.Bár egyenlő' figyelemben részesíti a fali réteg összes elemeit,-a spsrmatogoniákat és az oszlásokat is,-az egész munkálat sarkalatos pontját mégis a Sertoli féle sejtek kérdésének megoldása képezi. A történelmi bevezetésben is fó'kápen a Sertoli 1.sejtekre vonatkozó sokféle nézeteket állítja egymással s 3embe .melyeknek tisztázását helyezi kilátásba a gyik heréken véglett vizsgálataival. A gyik here,a melyet ebben az irányban nás szerzők egyálta^lá ban meg nem vizsgáltak,épen a Sertoli f.sejtek kérdésének megoldására nyuj.tott kiválóan alkalmas vizsgálati anyagot »amennyiben Sertoli f.sej tjei a többi gerinczesekével szemben feltűnően nagyok. Vizsgálatait majd frissen fosztott darabokon,majd fosztott és festett anyagon,majd pedig metszeteken végezte.Legszebb eredményét a Flemming f.folyadékban fixálással és safraninnal való festéssel nyerte .• Fredményei röviden két csoportba oszthatók:1.a gyik here csa_____________________
