A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. január 25., 4. rendes
3 2. Az ivar- és hugyszérvek blennorhoeás megbetegedéseinek és az ezekhez csatlakozó bántalmak kór- és gyógytana. .1 húgycső- és hólyaytiikrözés különös méltatásával. Budapest, I. rész lSítft. II. rész. Is!l4. Ezen nagyobb szabású tankönyv, mely a blennorrhoeát és összes szövődményeit rendszeresen és tüzetesen tárgyalja, sok tekintetben előnyösen elüt a hasonló tárgyú művektől. Mindenekelőtt abban, hogy számolva az e téren az utóbbi két évtizedben elért vivmányokkal, ezeknek szakavatott módon való ismertetését a vizsgálati módszereknek a legapróbb részletekig kiterjeszkedő szabatos tárgyalásával kezdi meg. E tekintetben különösen a húgycső- és hólyagtükrözés az, melynek ismertetése a mű egy jelentékeny részét elfoglalván, módot nyújtott szerzőnek az e téren szerzett bő tapasztalatainak értékesítésére. E szakaszban ugyanis az alkalmazásban levő különféle urethroskopiai készülékek és eljárások részletes leírása, azok előnyei és hátrányainak ismertetése után, leírja a használatban levő valamint az általa követett módszereket, ismerteti a normalis hólyagban és húgycsőben észlelhető leleteket és végül tájékoztatást nyújt a kezdőnek a tükörképek megbirálására. A férfi-hugycso blennorrhoeájának tárgyalásánál, az aetiologiára vonatkozó theoriák ismertetése után, kifejti, hogy a bántalom pathogen gombájának kiderítése a therapia szempontjából nem hozta meg a várt eredményt. Az egyes szerzők által ajánlott antiparasitikus szerek (antigonorrhoicumok) nem képesek a nekik tulajdonított gonococcus-ölő hatást kifejteni, és igy a régi adstringensek igénybe vételét, a bevált újak mellett, ezentúl sem mellőzhetjük. Az idült liankó orvoslásánál használni szokott, mai ismereteinknek már meg nem felelő eszközök és gyógyeljárások kiselejtezvék és ezek helyett a bevált újabb kezelési módszerek ismertetésével találkozunk. Itt ismerteti szerző az idült blennorrhoéa kezelésére szolgáló, általa szerkesztett gyógyszeres szondát is. Abból indulva ki, hogy a szűkületek a kankó folyamán létrejövő infiltratumok kötőszöveti átalakulásából fejlődnek, ezeknek: idejekorán való felszívódására kell törekednünk, hogy igy az idült kankó gyógyulását és szűkület kifejlődésének meggátlását elérhessük. Az ily esetekben a szondakúra óvatos alkalmazása javait, megfelelő gyógyszerek egyidejű alkalmazásával. A férfi-blennorrhoea szövődményeit tárgyaló szakaszban ama complicatiók részletes ismertetésével is találkozunk, melyek a hasonló művekből rendszerint -- egyéb szakmunkákra való utalással — kihagyatnak. így tüzetes, kidolgozásban részesül, a hugycsőszükület, éppen arra való utalással, hogy e bántalom kezdeti stádiuma, tehát azon időszak, mely többnyire összeesik az idült kankó terminalis szakával, az, midőn teljes gyógyulás még elérhető. A szűkület előrehaladott stádiumában a teljes gyógyulásra többé nem számíthatunk. Minden esetre szükséges, hogy képesek legyünk a stricturát mielőbb felismerni.-Fejtegeti a kórjelzésre szolgáló eljárásokat és tüzetesen méltányolja a szűkület megoldását czélzó különböző gyógymódokat. E fejezet kapcsán a hugycsősipoly tárgyalásával is találkozunk. Egyaránt helyes feldolgozásban részesülnek a blennorrhoeás alapon létrövö epididymitis, cystitis, prostatitis, cowperitis stb. A monytövi mirigy idült gyula dásának tárgyalásánál a sz. által construált prostatamassage-készülék leírásával és az ezzel elérhető eredmények ismertetésével is találkozunk, melyek szemben az eddigi symptomatikus kezelési módok eredményeivel igen sikereseknek mondhatók. A paraurethralis meneteknek és a világrahozott penisfistulák gonorrhoeás megbetegedése czimű fejezetben F. hivatkozván e tárgyra vonatkozó dolgozatára (Az urethritis externa férfiaknál, kóresetek kapcsán 1892.), vizsgálatai alapján ismerteti a praeformált menetek és a perifolliculáris gyuladás áttörése által létrejött fistulák megkülönböztetésére szolgáló diagnostikai jeleket, valamint az e bántalmak orvoslásánál követendő gyógy el jár ást. 1*
