A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. április 19., 7. rendes
de azon esetekben is, liol a gyomor mozgató ereje oly fokban csökkent, hogy ez belső szereléssel és diaetetikával tartósan nem javítható, vagy a hol refleetoricus pylorus-görcs okozza a táplálkozás és emésztés zavarait. Ezen gondolatmenet kapcsán tanulmányozta a gyomorműtétekre vonatkozó irodalmi adatokat és talált is néhány esetet, melyekben a műtét hasonló indicatió alapján már végeztetett, ez esetek csak felbátorították arra, hogy a gastrojejnnostomia műtét indicatiójának az említett irányban való kiszélesbitése mellett szót emeljen. Kiterjeszkedik egyúttal a pylorus-resectió, pyloroplastica és gastroplasties műtétek összehasonlítására, kiemelve, hogy igen sok esetben a gastroenterostomia ezeknél czélszerűbben alkalmazható, mert carcinomáknál ritkán kerülnek oly esetek műtétre, hol a resectió gyökeres sikerrel kecsegtet, pedig ez utóbbi halálozási aránya sokkal nagyobb, a mechanicus és motoricus zavarok eseteiben pedig a gastroenterostomia legjobb viszonyokat teremt. Kiemeli, hogy a legújabb idők technical haladása folytán e műtét veszélyessége tetemesen csökkent, figyelmeztet azon eljárásokra, melyek ezen javulást eredményezték és fontosnak tartja, hogy a nyilás készítésénél a gyomor azon helyét válaszszuk, mely a kiürülésre legalkalmasabbnak kínálkozik. E kiváló gonddal és szakértelemmel összeállított közlemény szerzőnek beható irodalmi ismereteiről s önálló helyes kezdeményezési tehetségéről tesz tanúságot. 18. Az emlőrák sebészi kezelésének mai állása. Klinikai füzetek 1897. 2. f. 1. E czikkben ismerteti szerző a női csecsmirigy kiterjedésére és dús nyirkedényhálózatára vonatkozó boncztani adatokat, melyek pontosabb ismeretére épen az emlőrák-műtétek körül szerzett tapasztalások vezettek. 2. Foglalkozik az emlőrák megjelenésével és lefolyásával saját klinikai tapasztalatai alapján, összehasonlítva ezen adatokat az irodalom hasonló adataival. Az életkorra vonatkozólag nálunk a 35—55. életévek között mutatkozik leggyakrabban a csecsrák. Az alkalmi okok közül szerinte a trauma, a nemi életviszonyok, a lob és az öröklés szerepelnek. 3. A sebészeti gyógyítást illetőleg előrebocsátja szerző a csecsrák műtét történeti fejlődését, mely fejlődésmenetből látnivaló, hogy, ha már a narcosis és antisepsissei jelentékeny haladás történt e betegség műtétele körül, az öntudatos operálásnak alapját a helyes anatómiai és kórboncztani ismeretek adták meg. Leírja az utóbbi alapokon kifejlődött radicalis műtételnek technicáját, hangsúlyozza a rák kiterjedésére vonatkozó vizsgálatok fontosságát már a műtét alatt. 4. Végül összehasonlítva a radicalis műtét gyógyeredményeit a régebbi műtéti eljárások eredményeivel^ azon következtetésre jut, hogy kívánatos, miszerint a radicalis műtét alkalmaztassák minden esetben, kívánatos másrészről az is, hogy az orvosok rögtön küldjék betegeiket a sebészhez, mihelyt a bántalom tudomásukra jutott. Szerzőnek ezen, a tárgyat teljesen kimerítő tanulmánya értékes bírálati áttekintést nyújt e bántalmat illető régi s a modern műtősebészeti álláspontra nézve. Makara dr.-nak összesen 18 irodalmi közleménye közül 13 casuisticus, 1 kórjelzéstani önálló dolgozat, 4 önálló buvárlati tanulmány. Ezek közé tartoznak »A rák kóroktanára vonatkozó vizsgálódások«, »A heveny genyedó lobfolyamatok aetiologiájának jelen állása«, »A gastrojejnnostomia új indicatiójáról« s »Az emlőrák mai sebészeti kezelésének állásáról« szóló munkálatok.
