A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. április 19., 7. rendes
2 a polypusok a bensejükben székelő bacteriumok ingere következtében növekednek, vagy más szóval, bogy az illető szövetrészek productiv ereje nagyobb, mint a benne levő microorganismusok destructiv képessége. Ezen czikk egy bírálat Ballagi J. egy közleményéről, amely az 0. H.-ban jelent meg és a melyben B. egy törvényszéki esetből kifolyólag a hallószerv sérülését fogja fel mint a halál okát. B. ugyanis egynéhány nappal azelőtt dulakodás közben több sérülést, állítólag pipaszurkálóval a fülbe való szúrást szenvedett egyénnél, aki néhány nappal reá véres fülfolyás és agy hártyalob tünetei között halt el, és a kinél bonczolásnál meningitis helyett az insula Beilii-ban egy férfi-ökölnyi, sárgás lágyulási góczot találtak, amelynek keletkezését B. ügy magyarázza, hogy a sérülés elszenvedésekor (szúrás a fülbe) megsérült az art. meningea valamely ága, thrombotisált, a thrombusképződés beterjedt az art. fossae Sylviibe és így jött volna létre a nagy lágyulási gócz. A szerző ellenben azon nézetének ad kifejezést, hogy, amennyiben a hiányosan leírt fülsérülés, illetve a fülbántalom teljesen be nem igazolható, másrészt minthogy az állítólagos fülsértés és a halált okozott intercranialis complicatio között nemcsak összefüggés nincs, de klinikailag és időbelileg is határozottan ellenmondás van, arra a következtetésre jut, hogy még azon esetre is, ha felvesszük a dobüreg sérülését, a fennt leírt esetben a halált okozó agymegbetegedés és a fülsérülés között oki összefüggés nincsen, legfeljebb ezen complicatiőt és a traumát két egymás mellé rendelt ténynek hajlandó betudni. Egy a csecsnyújlvány művi megnyílásánál előfordult sajátságos körülményről. (Tietegbemutatás a kir. orv. egyet. 1892. január hó 23-iki ülésén. Megjelent „Gyógyászat.“ 1892. év V. számában.) E dolgozatban a szerző egy beteg történetét közli, a ki typhus abdominalis kapcsán baloldali otitis media suppurativát és ennek complicatiója gyanánt csecsnyujtványlobot kapott, ennek következtében műtétet kellett rajta végezni. A lényege ezen dolgozatnak és ez eset ismertetésének, illetve bemutatásának az, hogy a szerző a bemutatott beteg csecsnyujtvány leékelése közben a csecsnyujtvány üregrendszerét összefüggésben találta a nyakszirtcsont bütyöki részének hasonló üregeivel, a mely körülmény, Hyrtl adatai szerint is, ritka (600 koponyán 3 esetben), még ritkább eset, hogy ily körülmény műtét alkalmával deríttetett ki, amely körülmény lényegesen nehezítette a műtéti beavatkozást, és mindenesetre szerző érdeme, hogy ezen complicált és a koponyaalapra is szétterjedt csontbántalom a műtét révén teljesen rendbe jött és a beteg teljesen gyógyult. A szerző ezen esetben is végzett szövettani és bacteriologiai vizsgálatot. Ugyanezen dolgozat megjelent a »Monatsschrift f. Ohrenheilkunde« czímü havi folyóiratban. 1892. 6. sz. 2. Megjegyzések Ballagi J. czikkére. (Megjelent „Orvosi Hetilap.“ 1891.) 3.
