A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. január 25., 4. rendes
6 lisnak tartatott, holott a tükörrel talált szöveti elváltozások valamint a kifürkészett kórelőzményből megállapíthatta, hogy a bántalom alapokát gyuladás és pedig gyermekkori blennorhoea képezte. Azt hiszi, hogy az u. n. congenitalis strictura valódi okát legtöbbször gyermekkori kankó képezi. 6'. Adatok a monytövi mirigy és az ondóhólyagok idült gyuladásának ismeretéhez és orvoslásához. »Orvosi Hetilap.« 1895. Beiträge zár Kennlniss u. Therapie der chron. Entzündung der Prostata u. der Samenbläschen. Centralblatt f. d. Kränkln d. Harn- n. Sexualorg. 1895. A közlemény bevezető részében ismerteti a prostatitisre vonatkozó egyes szerzők által összeállított statisztikai adatokat és az e bántalomra jellegzőknek hirdetett jelenségeket és F. ezeknek összehasonlításával kimutatja az e bántalom kórtana terén észlelhető lényeges nézeteltéréseket. Az idült prostatitissel óhajtván tüzetesebben foglalkozni, sorra veszi az e bántalomra pathognostikusoknak hirdetett jelenségeket és kimutatja, hogy csak prostatoi'rhoea vagy a monytövi mirigyből kisajtolt váladék kóros volta, esetleg megfelelő endoskopiai lelet az, mi a legtöbb esetben kifogástalan kórjelzésre képesít bennünket. Kiemeli, hogy a kóros prostatanedvnek az orificiumból való állandó kiszivárgása hibásan szerepel a tankönyvekben mint a prostatis rendes jelensége, mert ez csak azon aránylag ritkább esetekben észlelhető, hol a húgycső hátulsó részleteit körülfogó záróizmoknak functionalis zavarai az ily állandó kicsurgást megengedik. Annak fejtegetése után, hogy a prostatorrhoea defaecationis et mictionis mily módon jő létre, azon tapasztalatára utal. hogy ezen alakjai a prostatorerhának sem észlelhetők az idült prostatitis minden esetében. Kórjelzés czéljából a vizsgálandó váladékot a végbélen át kisajtolhatjuk, vagy ily kisajtolás után közvetlen vizeltetjük a beteget és a vizeletet használjuk a mikroskopiai vizsgálatra, de még szabatosai)b az általa alkalmazott ama eljárás, hogy a bevezetett tükör visceralis végével enyhe nyomást gyakorolván, a kiszivárgó váladékot vékony üvegcsővel aspiráljuk és górcső alatt megvizsgáljuk. Ily vizsgálatnál azt fogjuk találni, hogy a váladék sokszor még régi esetekben gonococcusokat tartalmaz. E körülmény ismerete fontos feladatot hárít a therapiárft. Csakhogy e bántalom orvoslása a legutóbbi időkig csak tüneti volt. Néhány évvel ezelőtt egyes szerzők a végbélen át való massage alkalmazását ajánlották. F. ezen therapia alkalmazása közben azt tapasztalta, hogy az ajánlt ujjal való massage fárasztó és kellemetlen voltán kívül annyiban is tökéletlen, hogy néha nem sikerül a beteg, megnagyobbodott mirigy felső szólót elérnünk. Hogy a prostatának az analis nyílástól való távolságát szabatosan megállapíthassa, hullákon 32 esetben méréseket eszközölt, melyek kiderítették, hogy a monytövi mirigy felső szélének az anustól való távolsága az esetek többségénél az átlagosnak tekintett 7 — 7*/2 cmnél nagyobb. Ez okokból a massage czélszerü foganatosithatására egy eszközt szerkesztett, melylyel a massage szabatosan és kényelmesen hajtható végre. Ez egy fémből való megnyúlt körtealaku végbélrészből és egy ezzel 100° szögletet képező markolatból áll; czólszerűségét szakkörökben való alkalmazása bizonyítja. Következik a spermatocystitis pathologiájának és therapiájának boncztani és klinikai vizsgálatokon alapuló tüzetes méltánylása. Ezzel kapcsolatosan utalás történik a spermatorrhoea azon eseteire, melyek massage-al sikeresen kezelhetők. A duct, ejaculatorii a prostatában való beágyazásuk következtében, ennek megbetegedése esetén, tunctionalis zavarokat tüntethetnek fel, melyek a prostata kóros állapotának javulásával engedhetnek vagy teljesen meg is szűnhetnek.
