A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. január 25., 4. rendes
Tek. Orvoskari tanártestület! A tek. tanártestületnek f. évi márczius 20-án 809. sz. a. kelt fölhívása folytán van szerencsém magántanári képesítésért folyamodó dr. Beteker József úr irodalmi dolgozatainak ismertetését és bírálatát a következőben előterjeszteni. 1. Tanulmányok a gyermekágy köréből, Bäcker és Temesváry, 1888. 67 nyolczadrét lap, két tábla görbékkel. Ugyanaz: Studien aus dem Gebiete der Woclieubetter, 69 8-adrét lap. A) Hőmérsék. Szerzők teljesen szabályozott hőmérőkkel 12 terhesnek és 160 gyermekágyasnak hőmérsékét állapították meg, utóbbiaknál nyolez napon át; összesen több mint 9000 mérés Negyven gyermekágyason a végbélben, a többin a hónaljban történt a mérés. Egy sor gyermekágyast két óránként mértek; e mérések alapján a többi mérések négyszer napjában történtek. Hónalj és végbél között 0’33° C. találtak a végbél javára. Tizenkét terhesnek négyszer napjában történt mérése 36 93° C. eredményezett napi középértéknek. — Rendes hőmérséknek a 37'5-ig, subfebrilisnek a 38-ig (együttesen láztalan), lázasnak a 38 fokon fölülit veszik föl. — 1. A szülés utáni hőmérsék — 110 hónalji, 42 végbélmérés — átlag 37'20°, illetőleg 37’36°, tehát 0'27 fokkal több mint terhesség alatt. — Oly szülések után, melyeket rendes vagy subfebrilis gyermekágy követett, csak 10°/0-ban mutatkozott 37'5°-nál magasabb hőmérsék, ellenben 21°/0-ban, ha a szülést lázas gyermekágy követte. Otyan szülések után, melyek d. e. 10 és éjfél közt végződtek, magasabb a hőmérsék, hasonlóképen magasabb, ha a szülés egészben, vagy a kitolás időszaka tovább tart, a mint hogy először szültek is magasabb hőfokot mutatnak. A hőemelkedésnek okát szerzők a szülés alatt kifejtett , izommunkában keresik. — 2. Az első nap höingadozásaira nézve azt találják, hogy 6 —7 órán át emelkedik a test melege (0'20° C.), azután a 18—19. óráig sülyed (0'5l°), s ekkor 0'31°-al alacsonyabb mint közvetetlenül a lebetegedés után. A hőemelkedés általában nagyobb először szülteken és rendellenes szülések irtán (ha sokáig tartott, sok sérüléssel járt vagy beavatkozás történt alatta). A hőemelkedés és sülyedés egyébiránt a napi ingadozásoknak befolyása alatt áll, minek megfelelően az emelkedés legnagyobb, ha a szülés d. e. 4 és d. u. 4 közt, a sülyedés legmélyebb, ha a szülés d. u. 10 és d. e. 4 közt végződött. Az első napnak rendes hömérsékéből egyébiránt még nem következtethetni láztalan gyermekágyra. — 3. A 2—8. napnak kömérséke. Szerzők mindenekelőtt a szabályos napi ingadozásoknak görbéjét állapítják meg (különbség 0 73°). A rendes gyermekágynak napi átlagát hónaljban 36'93°, végbélben 37'17°-nak, tehát nem magasabbnak találják, mint terheseken vagy egyéb egészséges egyéneken; hasonlóképen miben sem különböznek a napi ingadozások egyéb physiologikus állapotokban észleltektől. A hőingadozásokat azután még subfebrilis és »láztalan« gyermekágyasokon, úgyszintén először és ismételve szülteken tüntetik elő a szerzők; előbbieknek hőmérséke általában valamivel nagyobb, mint ismételve szülteké. i 3 a
