Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. május. 22., 4. Rendes kari tanácsülés
SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM Gyógyszertani Intézet Másolat ! Igazgató; Dr,Knoll József egyetemi tanár Budapest, VIII.Üllői-ut 26. Dr.Végh Antal dékán urnák Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni Hivatala Igen tisztelt Dékán Ur ! Mellékelten előterjesztem Szentmiklósi Pál: "Fertőző betegségek epidemiológiai változásénak vizsgálata, különös tekintettel a chemotherápiára" cimü gyógyszerészdoktori értekezéséről irt bírálatomat. Szentmiklósi Pál gyógyszerészdoktori értekezésének célja a modem chemotherápiás-antIbi etikus kezelés epidemiológiai hatásának vizsgálata elsősorban Irazai egészségügyi statisztikai adatok és irodalmi források alapján. Részletes vizsgálat tárgyává teszi a hazai szempontból különösen fontos alábbi aeut.chronikus fertőző kórképeket) typhus abdominális, dysenteria, diphteria, meningitis, pneumonia, scarlatina, staphylococcus fertőzések, syphilis, gonorrhoea, tuberculosis. Az egyes heveny fertőzések tárgylásánál szerző általában visszamegy a múlt évszázad utolsó évtizedéig és az egyes kórképek epidemiológiájában bekövetkezett változásokat az alkalmazott prophylaxis és therápia fejlődésével párhuzamosan tárgyalja. A hazai adatok alátámasztására, kiegészítésére külföldi statisztikai adatokat is közöl, ezek megválasztása sokszor ötletszerűnek tűnik. Anélkül, hogy szerző a különbözőfertűzésekben alkalmazott egyes 'antibiotikumok hatásmódját részletesen ismerhetné, a chemotherápia hatékonyságát, jelentőségét és korlátáit illető következtetései általában helytállók. Az egyes kórképek úgy vannak megválogatva, hogy egyaránt található példa a kórokozó spontán pathomprphosisára /scarlatina/ a chemotherápia okozta panarámaváltozásra /pneumonia, staphylococcosis/, a chemotherápia döntő fontosságú epidemiológiai szerepére/meningococcus fertőzések/, a chemotherápia másodlagos, korlátozott szerepére /diphtéria/ stb. A különböző aspecifikus /kommunái- és szociálhygienes/, valamint specifikus /immunproph.ylakti.kus és chemotherápiás/ tényezők komplex hatását elemezve szerző elegendő adatra támaszkodva és világos okfejtéssel mutatja be a chemotherápia. jelentőségét az egyes fertőzésekben. Igen hatásos a 121-123 oldalon a norvégiai és magyarországi tuberculosishelyzet. összehasonlítása az 1920-27 évekből azzal a konklúzióval, hogy a norvégiai jobb hygienes ellátás az alacsonyabb morbiditás és mortalitás ellenére, a letalitás a két országban csaknem azonos szinten mozgottminthogy specifikus therápia nem állt rendelkezésre. Az értekezés II. részében a fertőzőbetegségek epidemiológiáját a szerző a letalitás, mortalitás és morbiditás paraméterei alapján tekinti át - elsősorban ugyancsak hazai vonatkozásban, az utolsó 40-50 év statisztikai adatai alapján. Az értékelések itt már elnagyoltabbak, mint a II.részben és bizonyos átfedések és ismétlések is előfordulnak. a chemotherápia leglátványosabb eredményei a letalitás csökkentésébrm mutatkoznak - elsősorban azokban a kórképekben melyek kórokozójuk és lokalizációjuk szerint leginkább érzékenyek a cherotherápiára /159.oldal/. Szerzőnek ez a megállapitása igazoltnak vehető, a mortalitás és morbiditás csökkentésében ugyanakkor a chemotherápia szerepe nem tekinthető egyértelműen igazoltnak.-
