Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. január. 15., 3. Rendes kari tanácsülés
16 • 51 A reform most jelenleg a hálózat ellátását kell, hogy ellássa. A hálózati gyógyszerészek oktatásában azonban ő mindenképpen a régebbi reformokban az intézeti gyógyszerész munkaköréhez szükséges tananyagot tartja most is szükségesnek. Az intézeti gyógyszerész fogalmát amiatt vetették fel, mert a 3526 hálózati gyógyszerészből mindüssze 152 intézeti gyógyszerész szerepel. A maga részéről azonban úgy véli, hogy a hálózati gyógyszerészek számából eleve az 1414 gyógyszertárvezetőt kiemeli és ezeknek a képesítését az intézeti gyógyszerészek képesítéssel jelenleg 1566, azaz 45 %-a a csoportnak. Ha ezt a számot 47 technológus gyógyszerésszel, 87 gyógyszerellenőrzővel, 170 egyetemi emberrel, 101 szervező,irányító és gazdálkodó és a 20 gyógynövényessel emeli, összesen 655 fővel, úgy ez összesen 2221, mely a 3560-ból már 66 %. A reform szempontjából még egy további kalkulációt is vett igénybe. Régebben az Egészségügyi Minisztérium 1980-ig 60-80.000 betegágy növekedésével számolt. Ha 200 ágyanként egy kőrházegységet számol egy intézeti gyógyszerésszel és egy gyógyszerésszel, ki a klinikai laboratóriumban dolgozik, úgy ez a szám ismételten emelkedik. Oktatási alapjuk tehát a gyógyszertári hálózat vezetői, az intézeti gyógyszerészek, a megemelkedett egyetemi intézetek számának megfelelő uj egyetemi tanársegédi állások esetén, a magasabban képesített gyógyszerészek száma 60-70 % között mozog. A hálózati gyógyszerészek számára tehát ezt a magasabb képesítést kell adni. Végül az 5.oldal 9-pontjának 2.bekezdését, mely a szövegben úgy szól "külön megfontolandó" helyesbítené, hogy - javasolják - szót tűzzék be. Laszlovszky: Kiegészítésként javasolja, hogy nem lenne célszerű eltérni a jelenlegi joggyakorlattól, miszerint a gyógyszertárvezetéshez nemcsak a gyógyszerészi oklevél, hanem a gyógyszertári gyakorlat is szükséges. Nem tartja indokoltnak ettől eltérni. A tervezettel egyetért, mivel az határozottan és egyértelműen állástfoglal, hogy a gyógyszerészképzést nem lehet összekeverni a középfokú oktatással. 1965-ben kezdték a jelenlegi reformképzést kialakítani és nem sikerült teljesen olyan képzést létrehozni, amit a kar szeretett volna. Véleménye