Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1967-1968

1968. április. 29., 4. Rendes kari tanácsülés

BUDAPESTI ORVOSTUDOK NYI E GYETEK Gyógyszertár. Budapest, IX. Hőgyes Endre u«7* Dr.Végh Antal egyetemi tanár, Dékán Urnák Bud ape s t VIII.Ulioi-ut 26. D ékén Up 1 Hivatkozással a 145/1968„Gy.K. jelű átiratra Csontos András egyetemi tanársegéd "A carbo Activatua tabletta gyártástechnológiájának kidol­gozása" eiraü gyógyszeréezdoktor... értekezéséről véleményes jelentésemet az alábbiakban teszem meg. A disszertációs munka célja a carbo activatus tabletta eddig alkalmazott gyártástechnológiájának módosítása volt. Az uj eljárás kidolgozását az tette szükségessé, hogy az eddig alkalmazott technológia esetén az ak­­tivszén adszorpcióé képessége csökkente A disszertáns tehát olyan tech­nológia’ kidolgozásat tűzte célul, amely alkalmas az aktivszén tablettá­­zására az adszorpciós képesség lehetőség szerinti maximális megőrzése mellette A disszertációs munka 144 oldal terjedelmű. 15 táblázatot és 26 ábrát tartalmaz r Felhasznált irodalmi források, hivatkozások száma 50. A disszertáció irodalmi, része jól áttekinthető képet ad az aktivszanek előállítására, tulajdonságaira és vizsgálati módszereire. E rész külön foglalkozik a gyógy szemészetben alkalmazott aktivszenek és aktivszén­­sészitmények fentiek szerinti irodalmi adataival. Gyógyszertechnológiai vonatkozásban külön foglalkozik a granulálási és a tablettázósi folyamat ismertetésével. Az irodalmi összefoglaló összesen 49 oldal terjedelmű. A disszertáció kísérletes része öt részre bontható. Az első rész minő­siti a kísérletekhez felhasznált anyagokat. A fejezetben a szerző ismer­teti az általa bevezetett módszert, melyet javasol az aktivszén gyártási eljárásának /vegyi utón, vagy gőzzel aktivált,/ meghatározására. A második rész, a granulálási és tablettázás.1 technológia kidolgozásával foglalkozik. Ennek keretében összesen 17 féle különböző összetételű granulátum, illetve tabletta előállításával foglalkozott, melyek közül az ne/7"-el jelzett összetétel bizonyult technológiai szempontból legmegfe­lelőbbnek. A szóbanforgó összetétel: aktivszén, cukor, tejcukor, burgonya­­keményitő,^ ultraamilopektin és grafit. Az alkalmazott granuláló oldat tragakantát, glicerint, szorbitot, karbovax 6000-et, bentonitot aerósilt és коntíer:';álószert tartalmaz vizes oldatban. Az r,e/7:l összetételű készít­ményt üzemi méretben is előállította.­A harmadak rész pz előállított granulátumok és tabletták vizsgálatával foglalkozik. A vizsgálatokhoz az adszorpciós képesség mérésére metilén­kék adszorpciós módszert dolgozott kij és ezzel végezte a granulátumok, majd a tabletták vizsgálatát. A granulátumok vizsgálati eredményeit táb­lázatban foglalta össze. A me til énkék adszorpcióból következtetéseket vont le a, granuláláshoz használt töltő és kötőanyagok adszorpciót be­folyásoló hatására, A granulátumok szemcseméret eloszlását ugyancsak vizsgálta é§. a mérési eredményűkéi; grafikusan átgázolta. Vizsgálta továb­bá a granulátumok kopásállóságát és a kapott értékekből, "kopásánósági állapotgörbót" készített. Elvégezte a granulák gördülékenységére

Next

/
Oldalképek
Tartalom