Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1966. november. 29., 2. Rendes kari tanácsülés
2, + . СГГ) ' Másolati Vélemény es .jelentés Dr. Fischer Györgyné, Grünwald Aliz: “Adatok a gyógyszerkönyv! festékek spektrofotometriás és papirkromatográfiás vizsgálatához" c. disszertációjáról. A disszertáció terjedelme 153 oldal. A tulajdonképpeni érdemi rész 94 oldal, mely után következnek külön összegyűjtve a fotometriás és papirkromatográfiás vizsgálatok táblázatos anyaga 46 oldalon. Az összefoglalás- 4 oldal. Irodalom 4 oldal /46 cit./ és tartalomjegyzék. A gyógyszerészetben használatos 9 festéket tárgyal: 4 festékcsoportra tagolva. Minden festéknél azonos munkamenetet követ: fotometriás, spektrofotometriás és papirkromatográfiás vizsgálatok. A terjedelmes munka áttekintését igen megkönnyíti az az ügyes szerkesztési mód, hogy az egyes festékek vizsgálatát kisebb, az egyes festékcsoportokat pedig nagyobb összefoglalás zárja. Ez utóbbiakba kerültek általában az irodalmi hivatkozások és a vonatkozó elméleti rész. Ezen okos mértéktartással kezelt összefoglalók bizonyítják, hogy Fischerné tájékozott a szinek keletkezésével foglalkozó elméletekben. Érti és alkalmazza a molekula szerkeze ti felépítése és szinessége közötti alapvető összefüggéseket, otthonosan mozog a terület speciális t e rmino1ó giáj ában. A trifenilmetán festékcsoportban a Metilrozamiliniumkloriddal kapcsolatos 'vizsgálataiban'á különböző oldószerekben nyert spektrumok összehasonlításával az oldószernek arra gyakorolt hatását mutatja be és irodalmi ismeretek alapján röviden magyarázza.. Ezután a sósavval történt savanyításra bekövetkező batokróm és hipszokróm eltolódást, ábrázolja a keletkezett szinek abszorpciós görbéjének; felvételével. A spektrofotometriás vizsgálati részben az U.V. területre is kiterjedő abszorpciós görbét vesz fel. Ezt összehasonlítja a Zn/sósaV redukcióval előállított leukovegyület spektrumával. E két utóbbi műveletet a rokonszerkezetü kristály ibolyával is elvégzi és kimutatja, hogy a két festék közti különbség a látható területen talált maximum hullámhosszán mért extinciók intenzitásában van. Specifikus extinkciójuk különbségét a csak egy me til cső portban különböző két festék egymástól való megkülönböztetésére alkalmasnak találja. A papirkromatográfiás részben igen ügyesen kihasználva, hogy csak a petametilpararozaniliniumkloriddal rendelkezik acetilezhető szekunder amino-csoporttal - előzetes acetilezés után - vándoroltatva jelentős Rf-érték különbséggel elválasztja a két festéket. 10 féle kereskedelembeli festéken kipróbálva eljárását a - kivételesen nem gondos - festék /18.old./ a gyakorlati alkalmazhatóságát meggyőzően bizonyítják. Figyelemreméltó, hogy eljárásával nem egy mintánál téves szignálást deritett fel. Fukszin-nal foglalkozó vizsgálatai során módszert dolgoz ki etanolos oldatban /550 nm-es/ végzett fotometriás mérésre a Solutio Castellani FN.V. bázisfukszin tartalmának mérésére /23.old./. A hivatkozott VIII. táblázat /102.old./ mindössze két /!/ /eléggé eltérő/ eredménye erre azonban nem elég meggyőző. 9927/1966.
