Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1965. december. 18., 2. Rendes kari tanácsülés
f 3 Л. rarruMí -Másolat! BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁfП E GIST Eb Ealapost, 1363.novcmbcr 25. Budapest, IX.Hőgyes Endre u.7* Tárgy: Szaniszló Kocsárd gyógyszerészdoktori értekezésének birálata. Hiv.sz.: 477/1965.Gy.K. Dr.Végh Antal egyetemi tanár urnák., a Gyógyszerésztudományi Kar Dékánja В u d a p est VIII.Ulloi-ut 26. Dékán Ur ! Szaniszló Kocsárd gyógyszerész ,rA pilulakészités cseppentős módszerének nagyüzemi alkalmazása^ cimü gyógyszerészdoktori értekezéséről véleményes jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő: A benyújtott doktori értekezés 157 gépelt oldal terjedelmű, ezen belül 23 ábra és 27 táblázat tünteti fel a vizsgálati eredményeket. Az irodalmi hivatkozások száma" 62. Az értekezés beosztásánál a szerző a decimális rendszert alkalmazta, ez nagyban elősegiti a munka áttekintését. A disszertáció témája - a gyógyszeripar jelenlegi helyzetét figyelembevéve - igen aktuális. Az üzemi méretű pilulakészités ugyanis a külföldi adatokhoz viszonyítva nálunk igen elmaradt. Ezt elsősorban az indokolja, hogy az eddig folytatett gyártástechnológiai eljárások nem voltak rentábilisak. Időszerű volt tehát a pilulagyártás cseppentős módszerét megismerni, értékelni és bevezetni. Az értekezés célja a cseppentős módszerrel előállítandó pilulakészités tanulmányozása volt, elsősorban abból a szempontból, hogy az miképpen hasznosítható a nagyüzemi gyártás céljaira. Szaniszló Kocsárd kitűzött feladatát jól oldotta meg, mert a témával kapcsolatos irodalmat áttekinthetően és világosan összefoglalta, vizsgálatokat végzett a rendelkezésére álló Piluterm nevű készülék értékelésére, tanulmányozta a pilulakészités cseppentős módszerét és gyártástechnológiai élőáratokat- dolgozott ki kis-és nagyobbmennyiségü hatóanyagot tartalmazó pilulák w_Iállitására, A disszertáció irodalmi része 43 oldal terjedelmű. E részben a szerző a legfontosabb irodalmi adatokat a pilulakészités történelmi fejlődése, a pilulagyártás módszerei, a vivőanyaggal szemben támasztott követelmények, a cseppképződés fizikája, a pilulacsepp képződését befolyásoló tényezők, a hőkicserélődés és a felfogó folyadék jelentősége szempontjából dolgozta fel. A kísérletes rész 84 oldal terjedelmű. A Piluterm készülék leirása után szerző ismerteti, azokat a vizsgálatait, melyek kapcsán tanulmányozta a vivőanyagok két fő csoportját, a vízben oldódó és a vizben nem oldódó vivőanyagokat. Az elsők közül a PEG 4000, az utóbbiak közül a Witepsol E 75 és E 79 bizonyult legalkalmasabbnak. A megfelelő vi\»6- anyag kiválasztása után a további vizsgálatokkal tisztázta, hogy mely folyadékok alkalmasak felfogó közegként. E célból a PEG 4000 oldékonyságát 10, a Witepsol 75 és 79 oldék nyságát 11 folyadékban vizsgálta
