Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1965. október. 14., 1. Rendes kari tanácsülés
is megtámadja és az indikátor-oldattal való bepermetezéskor az' is átmeneti illetve piros szinüre szineződik. A sav kimutatására felhaszhált dimetilsárga-oldat tulajdonképpen egy irreverzibilis redox indikátor, n^eiyet a papiroson visszamaradt bróm elroncsol, elszintélenit. Ezért megnéztem, hogy milyen hosszú ozellőztetési időt kell beiktatni a bepermetezés előtt. A vizsgálatok kapcsán azt tapasztaltam, . hogy 15-20 perces “szellőztetés után már olyan minimális bróm maradt vissza, amely nem zavarta , nem csökkentette a kimutatás érzékenységét. Megállapitottam mintegy 70 szerves vegyiiletnek egy illó savat /ecetsavat/ és egy illó lúgot /ammóniát/ tartalmazó kifejlesztőeleggyel való futtatás után kimutatható legkisebb mennyiségeit. < Kísérletekkel azt is megállapitottam, hogy a brómozás csak a felületen megy végbe, a keletkezett sav mennyisége a foltterület nagyságával változik, igy a keletkezett sav mennyiségéből még félkvantitativ következtetéseket sem lehet levonni . 3. / A következőkben a klórgázzal végeztem el a brómozásnál alkalmazott kísérleteket. Megállapitottam, hogy a klójrgáz közvetlenül szintén csak egy-két vegyület indikálására alkalmas, azonban a brómhoz hasonlóan a szubsztituciós reakcióban itt is erős sav /sósav/ keletkezik, mely a klórfelesleg eltávolítása után dimetilsárga oldattal kimutatható. A klór a brómnál kevésbé adszorbeálódik a papiroson, itt rövidebb szellőztetés szükséges, de ugyanakkor a papirosok klór érzékenysége fokozottabb, mint azt a brómozásnál tapasztaltam. Rövid 30-40 másodperces klórozás után a papirosok is megpirosodnak az indikátor-oldattól. Táblázatban tüntettem fel a kifejlesztés utáni kimutatható, mennyiségeket. Összéhasonlitva a brómozásnál kapott adatokkal megállapithattanr, hogy klórozással som több vegyületet nem tudtam előhivni, sem az előhivási érzékenység nem növekedett. 4. / Végezetül a nitrózus gázokkal való előhívást tanulmányoztam. Aránylag kevés vegyületnél kaptam színeződést, ezek . közül is a legfontosabb volt a Melipramin k&k nzineződése, mely igen érzékeny. Valamivel több volt azon vegyítetek száma, melyeknél a nitrózus gázok hatására az ultraibolya fény abszorpcióban volt a változás. Néhány vegyületnek /Acetilszalicilsavpapaverin, szalicilsav, Perparin/ meglevő fluoreszcenciáját a nitrózus gázok jelentősen csökken-4 tik, ugyanakkor pedig a kinin és kinidin sók kék fluoreszcenciáját jelentősen erősitik, ami ezekben a sókban a társalkaloida szennyezés vizsgálatnál jól kihasználható. Khin László s.k
