Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965
1964. december. 14., 2. Rendes kari tanácsülés
2 A gördülékenységet egy standard' tölcséren történő átfolyási idővel és az átfolyt granulátumok súlyának mérésével határozta meg. A 30-60%-nyi port tartalmazó brikett granulátumok nem folytak át szabadon a tölcséren, igy ezek gördülékenységét és térfogatsúlyát mérni nem tudta. Miután más módszerekkel is kisérletezett, a térfogatsúlyt a gördü.iékenység mérésénél kapott 100 ml granulátum 0,01 g pontossággal mért súlyával számította ki, mivel ezt találta a legpontosabbnak és könnyen reprodukálhatónak. A 30 féle granulátumból tablettákat készitett excenteres Dühring géppel, Curtoy kürforgós géppel és egy külön olyan célra szerkesztett géppel, ahol a tablettára hat' nyomás kiszámítható volt. Az elkészített tablettái átlagsulyát és szilárdságát mérte. A szerző a doktori értekezésében vizsgálat tárgyává tette a granulátumok portartalmúval kapcsolatban a térfogatsúlyt, a gördülékenységét, valamint a kész tabletta átlagsulya, sulyvariációja és szilárdsága közötti összefüggéseket. Megállapította, hogy az elkészített granulátumok mindhárom fajtájánál a portartalom növekedésével a térfogatsúly emelkedett. A brikett granulátumok tömörebb szerkezete miatt ezeknél különösen magas térfogatsúlyt talált. A granulátumok gördülékenységét vizsgálva megfelelőnek találta a szita granulátumnál a 20-^40%, a tárcsa granulátumnál 40-50% portartalmuakai« A 30%-nál több port tartalmazó brikett granulátumok gördulékenysége nem volt mérhető, jó eredményeket csak a 0-5% port tartalmazók adtak. A tabletták átlagsulyát vizsgálva többek között megállapította, hogy a tárcsa granulátumokból körforgós gépen előállított tabletták átlagsulya a portartalom növekedésével fokozatosan emelkedett, mig a brikett granulátumokból igen jó tablettákat lehet készíteni, mert a sulyvariáci értéke 3% alatt van. Az excenteres gépen készitett, 20%-nál több por anyagitartalmazó brikett granulátumok súlyvariációja a megengedhető 5% fölé emelkedett. A körf&rgós gépen előállított tabletták szilárdsági értékei általában megfelelőek voltak. Megállapítja a portartalom megfelelő százalékát a különböző módszerekkel készült granulátumok és más-más-tab • lettázógépen készült tabletták esetében. Az összes vizsgálati eredményeket egybevetve azt a következtetést vonja le, hogy a szita granulátumokból lehet a legjobb minőségű tablettát előállítani. Ez a megállapitása, valamint az,- hogy a 25%-nál több port tartalmazó brikett granulátumból excenteres gépen nem lehet tablettát kécziteni,- teljesen uj, mert ezekre-vonatkozóan irodalmi adatot nem talált. Továbbá előnyösebbnek^találta mindhárom granulátum esetében a körforgós gépen történő tablettázást. A doktori értekezés gondos felépítése mutatja, hogy a szerző az erre vonatkozó irodalmat alapösan tanulmányozta és részleteiben in feldolgozta. A disszertáció alapos kidolgozásából is kitűnik, hogy a tablet.takészités terén sok tapasztalatot szerzett. A kísérletek hosszú időt és fáradságos munkát igényeltek. A végkövetkeztetéseket nagyszámú adatgondos feldolgozásából szűrte le. A dolgozat azért is jelentős, mert a tablettázás terén kevés az ilyen nagykiterjedésű általános következtetéseket leszögező munka. Értékei továbbá az, hogy a kishatóanyagtartalmu tabletták gyártásánál leginkább a modellkísérletnél alkalmazott alapanyagokat használják; igy tehát az itt kapott eredmények nagy segítséget jelentenek a napjainkban is nagy mennyiségben készülő ilyen tipusu tabletták előállításánál* 2953/1964,
