Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965
1964. december. 14., 2. Rendes kari tanácsülés
Másolat ! BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI ÉGIETEM GYÓGYSZEHTaRA Budapest, JX. Hőgyes Endre u.7. Igazgató: DreCsipke Zoltán 450/1964,E.Gy.VLné. / Pr.Végh Antal egyetemi tanár urnák, a Gyógyszerésztudományi Kar Dékánjának Budapest VTIí„UlToi-ut 26. Dékán Ur ) Vajda Pálné Benedek Veronika gyógyszerész, tanársegédnek "A gyógyszeres sznszpcnz.iók ele állítását ciinü gyógyszerészdokto jesztem elő. ását és eltartását meghatározó tényezők vizsgálata őri értekezésének biralatat az alábbiakban ter-Vajda Pálné disszertációját a Gyógyszerészeti Intézetben készítetté el. Az értekezés 163 oldal terjedelmű, szokványos, Ízléses kivitelű, jól áttekinthető egység. A szerző a :'Bevezetési-ben röviden kifejti a szuszpenziós gyógyszerformáknak megnövekedett jelentőségét, mert a vizben nem oldódó hatóanyagok hatásfokának emelésére -akár belsői egos, akár külsőleges gyógyszerről van szó- a helyesen elkészített szuszpenzió a legalkalmasabb, A hatóanyagok diszperzitásának fokozásával a reszorpcié lehetősége nagymértékben emelkedik, ellentétben a durva diszperzitásu hydrofob gyógyszerekével. Konkluzió-képpen kihozza, hogy -figyelemmel a Gyk. általános érvényű utasításaira- indokolt a korszerű szuszpenziók készítését és eltartását / stabilizálását/ meghatározó tényezők kísérleti kivizsgálásával behatóbban foglalkozni. Felállított munkaterve alapján feladatát az előzetes irodalmi összeállítás után /5-58 oldal/ 3 nagyobb csoportba osztotta. I. A gyógyszeres szuszpenziók előkészítésére vonatkozó vizsgálataira /41-79 oldal/. II. A gyógyszeres szuszoenz.iók előállítására vonatkozó kiséri ereire /79-90 old./ III. A gyógyszeres szuszpenziók p1 "-rtására ''stabilizáláséra/ vonatkozó kísérletes vizsgálataira /93-130 old./. Majd "Összefoglalási:-sal és a felhasznált irodalom megjelölésével fejezi be értekezését. Kísérleteihez 4 különböző tipusu, a gyógyszertári gyakorlatban használatos hatóanyagot: Chloramphenicolt, Phenacetint, Phenobarbituralt és Sulfadimethylpyrimádint választott. Mindegyikből 3-3 különböző gyártási számú mintát vizsgáit szemcsenagyságra szitaanalizissel, motoros és kézi szitalással. A különböző méretű szemcsék mennyi leges összetételét megállapítva, a következő lépés a diszperzitási fok emelése gyógyszertári körülmények között kivihető nedves és száraz utón végzett peritás к összehasonlításával történt, 4558/1964.
