Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965
1965. március. 27., 4. Rendes kari tanácsülés
- 24 -Ezt a lehetetlen helyzetet kivánta a minisztérium II. Főosztálya azzal megszüntetni, hogy felsőfokú technikum feállitását határozta el, amelyik hivatott lenne az egységes technikumi képzést megvalósítani. A felsőfokú technikum felállításának elhatározásakor még csak nem is gondoltak arra, hogy az itt végzők gyógyszertárvezetők lehetnének. Magának a tananyagnak összeéllitása folyamatban van és megfelelő szakemberek végzik ezt. Eddig is bizonyos mértékben kikérték az egyetem véleményét azzal, hogy az úgynevezett felsőfokú OB., amelynek tagjai az egyetem két professzora, foglalkoztak ezzel a kérdéssel és minden bizonnyal, ha a tananyag együtt lesz, a Kar elé is megvitatásra kerül. A 9 félévvel kapcsolatban természetesen nem fogják azt mondani, hogy nem csinálnak reformot, ha nem emelik fel 9-re. A leirat szerint is átmeneti a 8 félév, ezt most tudomásul veszik. Sok uj tárgyat szeretnének felvenni, amelyek azonban a jelenlegi keretbe nem férnek bele. A 8 félévet kényszernek tekintik és tudományos meggyőződéssel kérni fogják majd a 9 félévet. Halmai: A maga részéről is szeretne hozzászólni a témához, nem úgy mint a Reform Bizottság tagja, mert az összefoglalt véleményüket Clauder professzor ur ismertette, ezzel nagyjából egyetért. Azonban az itt elhangzottak alapján egy-két gondolatát szeretné elmondani, ami megvitatás tárgyát képezheti. Abban mindnyájan megegyeznek, hogy gyógyszertárvezető csak gyógyszerészi diplomával rendelkező egyén lehet, akár közforgalmú, akár intézeti gyógyszertárról van szó. Kiss docens amikor azt mondta, hogy nem egyetemi végzettségű gyógyszerész is lehet gyógyszertárvezető, talán a gyógyszertár vezetés alatt mást értett, mint ők, mint ahogy vannak gyárakban, üzemekben vezetők, akik nem szakképesitett végzettségűek. A lépcsős oktatással kapcsolatban van egy-két gondolata. Arra gondolt, talán nyerhetnének valamit az oktatás számára, ha nem is az egyetemi oktatás, hanem a gyógyszerészképzés számára, amely régen 7 esztendő volt, 2 év gyakornoki idő, 2 év egyetem, majd 3 év gyakorlat és azután az approbációs vizsga. Javasolja, hogy aki a gyógyszerészi pályára akar menni, az érettségi után menjen előbb gyógyszertárba dolgozni egy évig, azután jelentkezzen az egyetemre. A felvételi vizsgája ugyanúgy biológia és fizika lenne, mint most. A gyógyszertári egy év alatt meghatározott tematika alapján tanulhatna és erről is számot kellene adnia a felvételi vizsgán. Ennek során jobban meggyőződhetnének arról, hogy az illető valóban alkalmas-e a gyógyszerészi pályára.
