Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965
1965. január. 16., 3. Rendes kari tanácsülés
Megítélésem szerint az értekezés címe némileg hosszabbá, de egyértelműbbé vált volna, ha a '‘nem-vizes közeg'’’ is kifejezésre jutott volna benne c Kétségtelen, hegy a táblázatok szövegközti elhelyezése gyakran problémát okoz, azonban az anyag áttekintését megkönnyítené, ha a táblázatok nem izoláltan a dolgozat végén lennének elhelyezve. Az ’’Abszolút ecetsav készítése’’ c. fejezetben az ecetsav víztelenítésénél a perklórsav hatására vonatkozóan a szerző vizsgálatai uj részleteket tártak fel. Kimaradt azonban az értekezés szövegéből az eljárás eddigi alkalmazására utaló hivatkozás» ~ E megjegyzéssel kapcsolatban kivánok rámutatni arra, hogy a szerző szerintem túl szűkszavúan hivatkozik a témával kapcsolatos korábbi munkáira. Ezért nea válnak szét elég világosan a korábbi saját, valamint az irodalomból átvett megállapítások, Hangsúlyosai szeretném, hogy e csekély formai hiányosság egyáltalán nem csökkenti e fejezet jelentős artalmi értékét Az 51» oldalon leírtakból nem következtethetünk egészen világosan az eredetileg 0,1% vízzel összerázott kloroform végül is - a vattán átszűrés után - mennyi vizet tartalmazott. Az 54-59 . oldalakon a "Higanyacetát szerepe perki őr» a vas ti trálá soknál” с* fejezetben a higany/II/асеtát és az adrenalin szrnreakciójával kapcsolatban indokolt lett volna Morvay és mtsai megállapítására hivatke; c. A ,lB”~ré3Z 1 fejezetéhez /G3-68.old,/ kapcsolódó ХЮС. táblázatban kissé alacsonynak tűnik a felhasznált teofillin modellanyag %-os tartalma. Célszerű lett volna rámutatni, hogy a t.eofillinnél a kloróform-ece + sava: hidrid elegy helyett miért benzol-ecetsavanhidrid-elegyet alkalmazott. Ugyanígy rá lehetett volna mutatni, hogy a "B” rész 2»fejezetében /75-76.old./ miért volt szükség különböző arányú kloroform-ecexsavarhidrid elegyekre, A nitrogéntartalmú szerves bázisok ellenőrzésében csaknem annyira uj korszakot nyitott a nem vizes titrálások bevezetése, mint a fémárai.!~ zisben a komple xo me tria megjelenése. Ezért, igen hasznosnak mondható a jelöli célkitűzése, hogy a nem vizes titrálások kísérleti feltételeit. tanulmányozza«, majd ezek standardizálesá után gyógyszerkönyv.! célokra is alkalmas eljárásokat dolgozzon ki. E célkitűzés valóra váltásé sikerültnek mondható, amit a jelölt időközben megjelent és az értekezésben hivatkozott publikációi illetve ezek nyoiián az "Addendum”-ba került eljárások is bizonyítanak-. Az értekezés stílusa világos, tömör; a kiváló tagoltság biztosítja az anyag jó áttekinthetőségét-, A kísérletek anyagának összeáll i iésa, valamint a kísérleti eredmények dokumentálása és értékelése jgyáf.er«V gyakorlott és lelkiismeretes kutatásra vallanak. Széleskörű tájékozott ságra utal az irodalmi források megválasztásé, jó érzékre az irodalmi anyag méretezése« A fentiek alapján megállapítható, hogy Kovács Edit disszertációs munkája mind a téma megválasztása, mind annak kidolgozása és írásos feldolgozása tekintetében eléri, sőt egyes vonatkozásaiban meg is haladja a gyógyszerészdoktori értekezéssé.!, kapcsolatos kívánalmakat. Ennélfogva az értekezés elfogadását melegen ajánlom és javasolom a jelölt doktori szigorlatra bocsátásét« Budapest, 1964«november 24» DroVégh Antal s0ko egyetemi tanár- i2Q 5459/1964-
