Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. június 22., VII. kari tanácsülés - A Gyógyszerésztudományi Kar fejlesztésének épület-igénye
- 3 Dékán: jelenti, hogy az 1963/64.tanévre történő felvételi vizsgák f.hó 25.-én kezdődnek és julius hó 6.-ig fognak tartani. Dékán: kérdezi, van-e valakinek megjegyzése, hozzászólása az elhangzottakkal kapcsolatban? Minthogy nincs, rátér a tanácskozás következő napirendi pontjára. III. A Gyógyszerész tudómányi Kar fejlesztésének épület-igénye. Dékán: a Gyógyszerésztudományi Kar fejlesztési tervével kapcsolatban már régóta felmerült az az igény, amit a TTK-nak a gyógyszerészoktatástól való megválása méginkább sürgetőleg felvet, hogy a Kart valahol el kell helyezni. Ezzel a kérdéssel elég sokszor foglalkoztak, sokszor tárgyalták. A Reform Bizottság csütörtökön összeült és a megbeszélés megállapításaiból szeretné a következőket a Kar elé hozni. A Gyógyszerésztudományi Karnak három helyen folyik az oktatása, mindössze 4 Kari intézetben, továbbá az Orvos- tudományi Kar intézeteiben és az ELTE Természettudományi Karán 3 intézetben. Gyakorlatilag most az ELTE-n folyó oktatás áthozása kell, hogy érdekelje a Kart elsősorban, mert az nemcsak egy másik Kar, hanem másik Egyetem is. Lényegében a Bizottság javaslata az épület tervezést illetően ebből indul ki. Az Ált.Orvostudományi Karon folyó gyógyszerész oktatás önállósítására csak ezután kerülhet sor. Először saját intézeten belül, - lehet, hogy ez úgy is marad egyes tárgyak esetén, - más tárgyak pedig kiszakadnak és önálló gyógyszerészi oktatássá alakulnak. Ezen a cimen talán majd kialakulhat, mint pl. biológiai intézet, amely magába foglalná a hatástanon kivül, esetleg a hatástan sikeres oktatásához szükséges biológiát, funkcionális anatómiát. Ez utóbbira voltak csak tekintettel az elgondolások során. Alapelgondolásuk, amely Clauder professzor úrtól származik az, hogy a legkisebb önálló intézet oktatói létszámát illetően 10-11 főből álljon. A tervezés során ha nagy súlyt helyeznek is a hallgatók oktatására, lassan érvényesülnie kell annak a gondolatnak, hogy az oktatói kar/ kineveléséhez annak a tudományos munkába való intenzivebb bekapcsolódása szükséges. Ezt azért kell külön hangsúlyozni, mert az intézetek tervezésénél nem szabad csak a hallgatók oktatását szem előtt tartani, hanem az asszisztencia részére is biztositani kell megfelelő és kellő számú laboratóriumot. Csak igy lehet az oktatási feladatok ellátása mellett tudományos fejlődésük alapfeltételeit megteremteni. Ebből a szempontból történt terveik átméretezése, Clauder professzor ur által megadott tipus terv szerint. A tervezgetés során foglalkoztak azzal