Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. május 13., VI. kari tanácsülés - A címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására vonatkozó Műv.Min. utasítás végrehajtására javaslat
- 6 m Kérem, hogy a kari javaslat mindenek előtt az elvi szempontokat rögzitse le. Ezeknek lényege, hogy a cim adományozásánál; lehetőségét az oktatás megjavítására kell felhasználni és megállapitandó, hogy melyek azok a tárgyak, ahol az oktatás megjavítása, esetleg a tanszék tehermentesítése, vagy fontos, a kötelező óraszámba bele nem férő, kiegészítő fejezetek előadására volna szükség. Csak ezután kellene a személyi javaslattal foglalkozni. A személyi javaslattételnél ugyanúgy kell eljárni, mint az egyetemi tanári, vagy docensi pályázatok elbírálásánál, /tudományos munkásság, emberi, politikai magatartás, stb./ kiegészítve pontosan a javaslatba kerülő személynek az egyetemi oktatásban valórészvételével." Halmai: tehát a Karnak elsősorban az elvi szempontokat kellene rögzíteni. Vagyis megállapítani, mely tárgyból, hány órában szükséges előadás, illetőleg előadó beállítása abból a célból, hogy egy témát miként lehetne jobbá, színvonalasabbá tenni a gyógyszerészhallgatók oktatását, ezen túlmenően van bizonyos személyi elképzelés is, amit meg kellene vitatni. Tekintettel arra, hogy foglalkoznak a gyógyszerészoktatás reformjával, megvitatták a Gyógyszerügyi szervezés tematikáját és a többi tárgy tematikájának megvitatása is tervbe van véve, a legközelebbi a Gyógyszerészeti technológia, tehát nem volna célszerű addig tárgyakkal foglalkozni ez előtt. Egy témakörrel azonban már célszerű volna foglalkozni, ezt az Oktatási Bizottság is megvitatta. Mielőtt a javaslatot megtenné, kéri Dékán urat, világitsa meg közelebbről a kérdést. Dékán: tekintettel, hogy a gyógyszerészképzés reformja kialakulóban van, de még kialakultnak nem mondható, még nem tudják, melyek azok a tárgyak, amelyek külső megerősítést kivánnak. Érdemileg csak a reform elfogadása után foglalkoznak azzal. Kivételt képez egy eset, ahol már teljes bizonyossággal látják, hogy meg kell erősiteniök az oktatást, ez a gyógyszerkészités ipari vonatkozása. A Kar tagjai is tisztában vannak azzal, hogy milyen nagy mértékben előtérbe került a gyári gyógyszerkészités porblémája, ami lényegében nem más, mint ipari méretben végrehajtott gyógyszergyártás. A reform*is egyik kardinális pontja volt, hogy ne csak a gyógyszertárban működő gyógyszerészek kiképzésére gondoljunk, hanem az oklevél megszerzése után a szakgyógyszerész képzés keretében gyógyszeripari szakgyógyszerészt is képezzenek ki. A Karnak ily irányú törekvése már megnyilvánult 3 évvel ezelőtt, amikor a IV.éves hallgatóknak bevezette a nagyipari gyógyszerészet cimü , i i ÍCá>i 260
