Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1959. október 3., I. kari tanácsülés - Bejelentések, inditványok
3 Az egyik eljárás í z irodalomból ismert Lester Smith élj Írása volt, mely alapjában véve egy vegyes anhydrides eljárás. Végeredményben a Bolssonnas féle eljárás e célra alkalmazott variációja, Reszintézisre azonban egy újabb metodikát Í3 dolgozott ki. Kiindulás a Sheehan féle eljárás volt, melyet erre a célra még eddig nem alkalmaztak. Absz.lut oldószeres közegben az eredeti eljárás értelmében nem vezetett célhoz, valószínűen azért, mert heterogén fázisban kellett dolgozni. Homogén rendszerben, vizes dioxános közegben* azonban már l5Ű-os reszintézist ért el. Ez az adat irodplmilag uj. Ez utóbbi szintézis kapcsán azonban megállapítja, hogy egy további ismeretlen anyag is keletkezett, mely valószínűen az afttiocarbonssv-dicyklohexy 1- carbamid származék.Az anyag csekély voltára való tekintettel' további kísérleteket nem lehetett végezni Ezen részlet probléma azonban már nem tartozott a disszertáció célkitűzései közé. Ugyancsak vitatott kérdés az X faktor keletkezésének eredeti is. Az irodalmi adatok az eddig hasonló tulajdonságú monokarbonsavakat, mint mesterséges termékeket Írták le. A fermentáció során való keletkezését nem adják meg. A szerző részletesen kitér ennek a problémának a felderítésére és Cog:-al jelzett 3^2 vitamint állított elő. Hozzátette a fermentációs oldathoz, A szokott feldolgozás alapján megállapítja, hogy jelzett X faktor nem keletkezett, ebből azt a következtetést vonja la, hogy az izolálás kapcsán alkalmazott metodika nem bontja le a 3^2 vitamint az általa izolált X faktorra. Vizsgálat tárgyává t'.‘szi azonban azt is, hogy a fermentáció hosszú ideje alatt és annak 30°-os hőmérsékletén X faktor keletkezhet-e? Megállapítja, hogy a fermentlével azonos pufferoldat hasonló mértékben bontja le a B-^ vitamint egy monocarbonsevra, tehát az X faktor keletkezése propionsavas baktériummal történő fermentálás esetén paralel halad a Bt_2 vitamin keletkezésével, a fermentáció ideje alatt. A szerző ebből azt a következtetést vonja le, hogy az X faktor a B]_2 vitaminnak nem precursors, hanem a fermentálásnál keletkezett B]_2 vitaminnak lebontási terméke. Ebben az esetben a fermentációs eredet nem eléggé kifejező maghatározás, ugyanis az történik, hogy a baktérium testében történik a lebontás, a fermentációs oldat viszonylag savanyú /5-2/ pB-jának hatása alstt, a fermentálás hosszú ideje és 30'—os hőmérsékletének egyszerű befolyása alapján. A baktérium test nem tudja anyagcsere folyamatait ugyanis a környező táptalaj, ill. oldat befolyása alól te.! j es egészében kivonni. Minthogy a vitamin mindenkor a baktérium testében marad, abból való izolálása csak a baktériumtest szétroncsolása utján lehetséges az X faktort ^is mintegy a baktérium testében lefutó anyagcsere terméket fogadhatjuk el. A disszertáció újdonságát és eredményeit röviden az alábbiakban foglalhatom össze: 1 2 1 2 1, / A szerző felismerj, hogy a propionsavas baktérium Bi2 vitamin termelése mellett, a vitamin egy monokarbonsav származékát is adja, 2. //. terméket izolálja, előállítására eljárást dolgoz ki. 3 / Szerkezetét B]_2 vitaminná történő reszintézi3 révén bizony it ja, 51
