Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1959. október 3., I. kari tanácsülés - Bejelentések, inditványok
A Bi2 vitaminra vonatkozó irodaion,ban még ma is vita tárgyát képezi, vajon a 3 faktor monok®.rbonsnv alakja intermedier terméke-e vagy nem, a Bjp Vitamin szintézisének. A különféle mononukleotidolt szintéziséről ismert, hogy aminálás befejező lépesként szerepelhet: pl. inozinsav adenilsav, stb. A Bio vitamin szintézise ma még korántsem tisztázott annyira, hogy hasonló léoést kizárhatnánk, Szerző az X faktor eredetének megállapitására kétféle vizsgálat sorozatot végez. Az egyikben u.n. neutrális izolálással, továbbá radioaktiv Co-tal jelzett B12 vitamin segítségével zárja ki az izolálás közben történő keletkezes lehetőségét. A kísérletek másik részében B^2 vitamint inkubál a fermentiével azonos pH-án és hőmérsékleten, ma jd a megközelítőleg azonos mennyiségű X faktor in vivo képződéséből arra következtet, hogy a termék nem a baktérium anyagcserefolyamatai révén, hanem a gyengén savas közeg hatására keletkezik. Jelöltnek ez utóbbi következtetésével nőm értek teljesen egyet. Mindenekelőtt,* he egy kémiai folyamat a szervezeten kívül és a szervezeten belül is végbemegy még nem jelenti azt, hogy a szervezetben nem enzimes jellegű. Az 51. oldalon közölt adatok inkább arra mutatnak, hogy a B12 és X faktor közötti arány a fermentlében közel állandó, mig pufferben fz idővel fokozatosan nő. Természetesen ebből a különbségből levonható végleges következtetéshez még több adatra lenne szükség, de ha vslóban igy van, az inkább enzim hatások által létrejött egyensúlyi helyzetre, mint egyszerű kémiai folyamatra utal. Szerző emliti, hogy a Bi2 vitamint a baktériumtest tartalmazza. Bár feltehető, de a munka nem hoz adatot arra vonatkozóan, hogy a baktériumtest és a ferment lé pH-ja azonos-e, holott az X faktor savhatásán alapuló eredetének ez az alapfeltétele. Ha viszont abizonyitús alapjául szolgáló feltételezésnek megfelelően a közeg és a baktériumtest pH-ja megéhezik, az u.n. semleges izolálás sem nevezhető semlegesnek. Mindenesetre a kérdés me'-oldása nem egyszerű és az első pillanatra könnyűnek látszó bizonyítási mód, éspedig radioaktiv Co-t8l jelzett B3_2 vitamin alkalmazása a fermentálás folyamata alatt sem bizonyító a permeabilitási nehézségek miatt. Mindezeket összefoglalva megállapíthatom, hogy a disszertáns időszerű problémával foglalkozott, azt korszerű metodikákkal egyekőzett megoldani és az irodalomból eddig nem ismert uj eredményre jutott. A doktori értekezés jó elméleti és metodikai felkészültségre utal, amelynek ö.lapján summa cum laude minősítését javasolom. Dr.Székessy Vilmosné s.k. egyetemi tanár
