Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1960. április 16., V. kari tanácsülés - Miniszteri és rektori leiratok
3 lehet eszköze a tananyag mennyiségi növelése. Nemrégen országos rektori és dékáni értekezletet tartottak és itt több felszólaló példákkal is igazolta, hogy jelenleg sok felesleges ismeretanyagot is meg kell tanulniuk a hallgatóknak. Felsőektatási szerveink arra törekednek, hogy egyetemeinkre a termelőmunkában részt vett érettségizett fiatalok közül mind többen jelentkezzenek. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy néhány egyetemre - például az orvosi és bölcsészkarokra - a maximális létszámnál többen jelentkeznek, mig másutt - a természettudományi Kar egyes szakaira és a vidéki műszaki egyetemekre - általában kevés a jelentkező. A felvételeknél a szakmai irányú fizikai munka fokozottabb figyelembevétele valószinüleg változtat valamit ezen a helyzeten, de a bölcsészkarokra és az orvosi egyetemekre történő túljelentkezést nem szünteti meg. Felvétel a következő tanévre. Néhány karon, ahol többszörös túljelentkezésre lehet számitani, kísérletképpen bevezetik az előfelvételi rendszert. Tavaly például a budapesti bölcsészkarra 225 hallgatót vettek fel, noha mintegy 900 felvételi kérelem futott be, s a jelentkezettek között több mint 500-nak kitünp és jeles érettségije volt. S az orvosi egyetemekre jelentkezők száma is többszörösen túlhaladta a felvehetőkét. Az idén - az erre a tanévre felvehetőkön kivül - kísérletképpen néhány egyetemen a kitünően megfelelő jelentkezők egy részét a következő tanévre veszik fel. Az ily módon felvetteknek viszont tanulmányaik megkezdéséig fizikai munkát - lehetőleg szakmai irányút - kell végezniük. Hasznos dolog, ha ez idő alatt részt vesznek az előkészítő tanfolyamon is. Ezeknek a fiataloknak természetesen nem kell a következő évben ismét felvételi vizsgát tenniük. Az üzem véleményét azonban számításba veszik, s akik az egy esztendei fizikai munka ideje alatt magatartásukkal és munkájukkal nem érdemlik meg a felvételt, az előzetes felvételtől függetlenül sem kerülhetnek egyetemre. Növelik az egyetemek önállóságát. Az egyetemeknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy keressék a politikai, ideológiai és tudományos előrehaladás lehetőségeit, aktivan részt vegyenek a reform- javaslatok alapos és részletes kidolgozásában, fokozottabb figyelmet fordítsanak a tartalmi kérdések vizsgálataira. Különösen az oktatás és nevelés kérdéseivel kell többet törődniök s meg kell keresni a vezetés legmegfelelőbb módszereit# A közeljövőben az egyetemek hatáskörét szélesítik, önállóságukat növelik. Ezért az egyetemeken fokozottabban meg kell szilárdítani az állami fegyelmet. Tudomásul szolgál.
