Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1960. február 16., IV. kari tanácsülés - A gyógyszerészképzés új tantervének megvitatása
- 10 A főtárgyaknak ez a megszakított oktatása magával hozza a félév végén előirt kollokviumok megszaporodását, ami semmiképpen sem felel meg a minisztériumi bizottság által jóváhagyott irányelveknek, tudniillik a vizsgák és kollokviumok csökkentésének. Az elmondottak alapján a megoldás az lenne, hogy az uj tantervben a 4 és fél év egyetemi oktatást kövesse a gyógyszertári gyakorlat. Természetesen a nyári termelési gyakorlatokat ez a megoldás nem érinti. Dékán: az egyetemi tanulmányokat megelőző gyógyszer- 'tári gyakorlat szükségességét úgy érzi, hogy a maga részéről már több Ízben és kellő súllyal megindokolta. Utalt a Felsőoktatási szemlében megjelent cikkére, A gyógyszerészképzés egyéb tárgyainak oktatói nem érezhetik azt a nehézséget, amit az jelent, hogy a "gyógyszerészet” cimü pár órai kollégiumon belül kell jelenleg azokat a primitiv műveleteket oktatái, melyeket a gyógyszertárban elsajátíthatnának. Az egyetemen ezek beidegzésére sem mód, sem idő nincs. Nem akar ismétlésbe bocsátkozni, amikor az anyagismeret fontosságára utal, amit a gyógyszertárban el lehet sajátítani. El kell ismerni, hogy ennek nemcsak az ő tárgya, hanem az egyéb tárgyak oktatásában is nagy hasznát látnák. Meggyőződése, hogy a Kar minden tagját az a tiszta jó szándék vezeti, hogy a gyógyszerészképzést javítsák és jó gyógyszerészeket adjanak a közegészségügynek. Halmai:Lászlóvszky adjunktus felszólalásával kapcsolatban ő is megkívánja jegyezni, hogy a bizottság az Eü.Min. által megküldött alapelveket óhajtotta érvényesíteni a tanterv összeállításánál, melyet minden Kari tag Írásban megkapott. Ez nem volt könnyű feladat és amennyiben egyeseknek kifogása, vagy módosító javaslata van a tanterv tervezettel szemben, a részletes tárgyalás során kifejtheti. Véleménye szerint •z már lezárt kérdés, hogy a gyógyszerészi oktatás gyakorlattal kezdődjék. Laszlovszky: ismételten hangsúlyozza, hogy az általa elmondottak' Schulek professzor ur véleményét tolmácsolták. A refleksziók tehát Schulek professzor véleményére vonatkoznak és éppen azért ő a maga nevében válaszolhatna^ csak ezekre. Hunfalvi; elsősorban azt szeretné hangsúlyozni, hogy az egyetemi gyógyszerészkópzés főfeladata most és a közeljövőben a gyógyszertárhálózat gyógyszerész-szükségletének biztosítása. A gyógyszerészképzés reformjánál ennek döntő szempontnak kell lenni. Sok szó esik a