Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1958-1959

1958. október 25., II. kari tanácsülés - Miniszteri és rektori leiratok

bi- 5 ­HaLnai: próbálják bevezetni ebben a félévben az egyéni jelentkezést olyanképpen, hogy a tanszékek mondják meg, mely napokon vizsgáztatnak, hány órától meddig és mennyi hallgatót és a dékáni hivatalban jelentkezzenek a hall­gatók. Sárkány: helyesnek tartja Halmai professzor javaslatát, a' tanszékek által megadott időpontokat a dékáni hivatal egyeztesse, de a jelentkezés a tanszékeken történjen. Tamás: előfordulhat, hogy egy hallgató, aki a félév folya­mán rendesen dolgozott és rendszeresen tanult, 3 nap alatt akar levizsgázni, mert nem akarja 30 napig huzni a vizsgát, az ilyen számára a kért lehetőséget biztosítani kell. Kiss János: nem ismeri az összes hallgatók erre vonatkozó véleményét, de tudja, hogy a legtöbbjük igényli az egyéni vizsgajelentkezést és ezért javasolja, ha mód van rá pró­bálják meg. Dékán: ha a Kar kivánje, hogy a vizsgák egyéni jelentkezés alapján történjenek, nincs ellenvetése, viszont a jelent­kezéseket a dékáni hivatal egyeztesse. Kiss János: javasolja, hogy az intézetek a napokat jelent­sék be, de”a jelentkezés a tanszékeken történjék. Fritz: ha egy hónappal előbb megtörténik a vizsganapok ki- irása, a hallgatóknak lesz idejük gonddkodni a beosztásukon, illetőleg az egymás közt történő összeegyeztetésekre. Dékán: ha nincs ellenvetés, úgy deklarálja, hogy a Kar úgy határoz, hogy egyéni jelentkezés alapján történjék a vizs­gáztatás és a tanszékek egy hónappal előbb bejelentik a vizsganapokat. Nógrádiné; javasolja, hogy az intézetek a vizsganapokat november 15.-ig jelentsék, hogy legyen a hallgatóknak elég idejük alaposan átgondolni. Dékán: kérdezi, elfogadja-e a Kar a javaslatot? A Kar a fenti javaslatokat egyhangúlag elfogadja. Dékán: mivel Lengyel docens egyéb elfoglaltsága miatt a Kari ülésen csak most tudott megjelenni, ez alkalommal üdvözli, mint a TTK dékánját e diszes tisztségének elnyerése alkal­mából és kéri, hogy továbbra is az eddig tapasztalt szives- séggel támogassa a gyógyszerészoktatás ügyét és a Kar prob­lémáinak megoldásában szíveskedjék segítséget nyújtani. Lengyel: köszöni az üdvözlést s részéről azt kéri, hogy a további együttműködés váljék még szorosabbá a két Kar között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom